Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról
390 XLIII. szám. állításával járó költségeket és az okozott kárt az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak egészen sajátjából, megfizetni tartozik. 19. •§. ' Az e fejezet értelmében teendő összes bejelentésekre, a tagsági igazolványok alakjára és az azok kiállításánál követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg. 20.' §. Az iparhatóságok, iparfelügyelők és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztárak a munkaadókat az e fejezetben megállapított kötelezettségek mikénti teljesítése körül ellenőrizhetik, s ez ellenőrzés czéljából az üzemet bármikor megszemléltethetik. Úgyszintén jogosítva vannak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárak arra is, hogy kiküklendő közegeik által az üzemeket a biztosítási kötelezettség és a biztositásnál, úgyszintén a veszélyességi osztályokba való besorozásnál fontossággal biró ténykörülmények megállapítása czéljából megvizsgáltathassák. A munkaadók az állami munkásbiztositási hivatal által megállapítandó módon pontos és rendes bérjegyzékeket vezetni, az iparhatóságok, iparfelügyelők és pénztárak közegeinek a munkásjegyzékeket és bérjegyzékeket előmutatni, az üzem és összes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését azoknak megengedni, valamint a bejelentések, a járulékfizetés és a tagsági igazolványok tekintetében kivánt adatokat rendelkezésre bocsátani, s végül a munkás- és bérjegyzékeket három évig megőrizni tartoznak. Azokra a munkaadókra azonban, a kik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, a munkás- és bérjegyzékek vezetésének, valamint megőrzésének e tőrvényben megállapított kötelezettsége nem terjed ki. Ha a munkaadó az e fejezet szerint való bejelentéseket a törvényes határidőben nem teszi meg, vagy az előirt adatokat egészben vagy részben nem szolgáltatja be és e mulasztását a kerületi munkásbiztositó pénztár által kitűzendő, legfeljebb tizenöt napi határidő alatt nem pótolja, a kerületi munkásbiztositó pénztár jogosítva van arra, hogy a bejelenteni elmulasztott adatokat a munkaadó költségére kiküldendő saját közege vagy közegei által a helyszínén vétesse fel. Ez eljárásból felmerülő költségek, melyeknek megállapítása ellen az állami munkásbiztositási hivatalhoz lehet felebbezni, nem fizetés esetén a munkaadótól közigazgatási úton a közadók módjára hajtandók be. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztáraknak kellő igazolással ellátott közegei az e szakasz alapján való eljárásnál az iparhatósági közegeket megillető közhatósági jelleggel bírnak. 21. §• /;- . . Az elsőfokú iparhatóságok e törvény életbelépte után az 1. és 3. §§. szerint biztosításra kötelezett üzemekre kiadott minden iparigazolványról és engedélyről, annak kiadásával egyidejűleg és a munkaadó nevének, illetve a vállalat czégének.
