Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

XLIII. szám. 385 mázott munkásokat, ide értve a gépészt is, ha azok nincsenek az emiitett törvény 25. §-a szerint biztosítva, köteles az 1900. évi XVI. t.-ez. és az előbb emiitett törvényczikk értelmében szervezett gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági díjat (egy korona) helyettük megfizetni ; kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére már biztosítva van. Ha a gép tulajdonosa az e bekezdésben reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért a munkásnak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ba a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a balesetbiztosítási kötelezettséget rendeleti utón és áz 1884: XVII. t.-cz. 183. §. a) pontja alá tartozó munkálatok és üzemek tekintetében a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg, az alkalmazottakra nézve baleseti veszélylyel járó más üzemekre is kiterjeszthesse. Az e tárgyban kiadott rendelet és annak minden módosítása az országgyűlésnek bemutatandó. 4 §. Belföldi üzemek állandóan külföldön foglalkoztatott magyar honosságú alkalmazottai az 1—3. §§-ban megállapított módon biztosításra kötelezettek, hacsak nincsenek már annak az államnak törvényei szerint biztosítva, a melynek területén hivatásukat teljesitik. Belföldi üzemek ideiglenesen külföldön foglalkoztatott biztosításra kötelezett magyar honosságú alkalmazottai az e törvény szerinti biztosítás előnyeit egyaránt élvezik, akár bel-, akár külföldön érte őket az e törvény értelmében biztosítás alapjául szolgáló betegség vagy baleset, kivéve, ha az alkalmazott az illető külföldi állam törvényei szerint ott betegség vagy baleset esetére biztosíttatott. Belföldi üzemekben alkalmazott külföldi honosok a betegség esetére való biztosítás tekintetében minden esetben, a balesetbiztosítás tekintetében pedig csak akkor esnek egyenlő elbánás alá a magyar honosokkal, ha az illető állam a területén alkalmazott magyar honosokkal szemben hasonló eljárást követ. Oly államok alattvalóival szemben, melyekben a balesetbiztosítás nincs törvényesen rendezve, a kereskedelemügyi minister a 3. §-ban emiitett biztosítási kötelezettséget a viszonosságra való tekintet nélkül is elrendelheti. 6. §. Az a vállalat, melynek üzeme az ország határán túl terjed, csak az egyik államban esik biztosítási kötelezettség alá; erre nézve a vállalat székhelye az irányadó. Ha azonban az ily vállalatnak belföldön állandó képviselősége van, az ennek jogköre alá tartozó alkalmazottak e törvény szerint esnek biztosítási kötelezettség alá. iz első bekezdésben említett üzemek bel- és külföldi honos alkalmazottai viszonosság esetében a biztosítás szempontjából az 5. §. szerint egyenlő elbánásban részesülnek. Kspvh. iromány. 1906—1911. XV. kötet. 49