Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-VIII. Törvényjavaslat a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről
VIII. szám. m VIII. Tör vónyj avaslat a Magyarország és HoiTát-Szlavon-Dalmátországok közi létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséról (A képviselőház által elfogadott szerkezet.) Az 18S9-. évi XL. t.-czikkben foglalt pénzügyi egyezmény tartama, valamint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLII, az 1899. évi V., az 1899. évi. XLVIL, az 1900. évi XXXIL, az 1901. évi XXíX. és az 1902. évi XXV. t.-czikk ideiglenesen meghosszabbította, lejárván: egyrészről Magyarország országgyűlése, másrészt Horvát-Szia von ós Dalmátországok országgyűlése között az 1868: XXX. t.-czikk. 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással uj pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény O császári és apostoli királyi Felsége által is jóváhagyatva, megerősítve és szentesítve mint Magyarország és Horvát-Sziavon és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, mint következik: . 1. §. Mindazok a követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől Magyarország részéről Horvát-Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában a múltra nézve, az 1903. évet is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig bármi czímen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintendők, úgy, hogy az, 1904. január 1-ét megelőzött időből Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem létezik. 2. §. ' Az 1868 : XXX. t.-czikk- 11. §-ában Horvát-Szlavón és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok azon költségekhez, mélyeket egyfelől a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt közösöknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868 : XXX. törvényczikkben közösöknek jelölt ügyek igényel- . nek, adókópessógük arányában volnának kötelesek járulni: ezen adóképessógi arány a Magyarországban egyrészt és Horvát-Szlavonországokban másrészt az 1893—1902. ÓA^ek folyamán az egyenes adókból (hadmentessógi díj ós szállít tási adó nélkül), bélyeg- és jogilletékekből, végre a dohány- és sójOvedékből
