Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-VII. A trónbeszédre adott válaszfelirat
VII. szám. VJk 1s§ Sí 11 Ipartörvényünk reviziója, iparunknak rendszeres fejleszfeSes a katonai ós egyéb közszál]itások ügyének a kisipar érdekeinek megóvása melletti szabályozása lesznek hivatva nemcsak gazdasági életünknek u]'abb fejlődésót elősegíteni, hanem meglevő iparososztályunk érdekeit is biztositani. Kereskedelmünk nagy érdekeit, különösen tengeri kereskedelmünk fejlesztését általában elősegíteni óhajtjuk. . Főfigyelmünket forditandjuk a munkáskérdésre, mely czélból külön állandó bizottságot is állítottunk fel. Mindezen üdvös intézkedések azonban csak akkor lótesithetők, hogyha az országban az alkotmánynak épsége és a törvényeknek uralma mindenkorra biztosíttatik és ha nem fognak ismétlődni a Felséged által is sajnálatosnak jelzett események, rnefyek az országra a közelmúltban minden irányban csak erkölcsi és anyagi károkat hoztak. Épen ezért nagy jelentőségűnek tartjuk s megnyugvással tölt el bennünket, hogy ily kísérletek ismétlődése ellen, Felséged is indokoltnak találta némely intézményes biztosítékok létesítését. Ide tartozik: a törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése és életképessé tétele; a köztisztviselők szolgálati pragmatikájának megalkotása; főleg a törvényhatósági és helyhatósági, mint másrészt az államigazgatási jogköröknek pontos meghatározása ; a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása; a hatásköri összeütközési esetek eldöntésének független bíróság elé utalása ; valamint a királyi kúriai bíráskodásról szóló törvény hatályának meghoszszabbitása és ezen törvény hiányainak orvoslása. Állami életünk zavartalan menetének ilyetén megoltalmazásával karöltve kell járnia az egyházi kérdések megoldásának is. Felséged legfelsőbb trónbeszéde ez irányban is kijelöli törvényhozásunknak az utat. Nagyfontosságúnak tartjuk e részben, hogy Felséged a katholikus autonómia régóta huzódó ügyét megoldatni kívánja.. Hasonlóképen tökéletesen megéhezik a mi törekvésünkkel, hogy a katholikus alpapság anyagi állásának kérdése, a szükséghez képest az állam hozzájárulásával is intézményesen rendeztessék. Az 1848 : XX. törvényczikk intézményes végrehajtásának kérdése, a lehetőség határain belől és a felekezeti önkormányzat minden sérelme nélkül, tekintve, hogy ez oly kívánalom, mely elől törvényhozásunknak többé kitérnie nem lehet: lankadatlan gondoskodásunk tárgya leend. A közoktatásügy terén, az erkölcsi és művelődési szempontokon kivül, ezentúl is buzgón törekszünk a nemzeti irány érvényesítésére, de a mellett nem kívánjuk mellőzni a történelmileg jogosult és hivatott illetékes tényezőket sem. Készséggel fogja tárgyalás alá venni a képviselőház, a Horvát-Szlavónországokkal kötendő pénzügyi egyezményt, a mint az a korábbi országgyűlések által kiküldött országos bizottságokban megállapittatott. Épp igy a legnagyobb gonddal ós sértetlenül fogja megóvni a Társországoknak az 1868. évi XXX. törvényczikkben biztosított önkormányzati jogait. Szorgosan mozdítja elő anyagi érdekét is, a mi természetes fejlődésüket minden irányban biztositani fogja s nagyban hozzájárul, hogy Magyarország és Dalmát-, Horvát-, Szlavonországok között az állami közösség testvéries köteléke minél jobban megerősödjék. Az állami élet rendes menetét biztosító ezen feladatokon kivül, elsőrendű fontosságú reform a politikai jogoknak a társadalom minden rétegére kiterjesztése s ez által a nemzet egészének felvétele az alkotmány sánczaiba. 2*
