Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 77 A törv. 103. §. rendelkezése szerint a felek csak a bíróság utján intézhetnek kérdéseket a tanukhoz. A javaslat 42. §-a ezt akként változtatta meg, hogy miután meghatalmazott csak ügyvéd lehet: ez közvetlenül is intézhessen kérdéseket a tanúhoz, fenhagyatván a bíróság részére az a jog, hogy a tanút egyes kérdésekre adandó válasz alól fölmentse. A meghatalmazott nélkül eljáró fél kérdezési jogát illetőleg a javaslat fentartotta a törvény rendelkezését. IV. A törv. 110. §-át kiegészítő 43. §. lehető félreértések kikerülése végett a kiküldött bíróra is kiterjeszti a törvénynek a birói érdekeltségre vonatkozó 17. ós 18. §-ait (a törv. 17. §-át azzal a módosítással, melyet ez a javaslat 59. §-ának utolsó bekezdésében nyert). V. A javaslat 44. §-a azzal a rendelkezéssel egészíti ki a törvény 113. §-át, hogy a felek a kiküldött bíró által felvett jegyzőkönyvet megtekinthetik ós lemásolhatják, s ezen felül kívánhatják, hogy egyes nyilatkozatok vagy tények jegyzőkönyvbe vétessenek s hogy írásbeli nyilatkozataik a jegyzőkönyvhöz csatoltassanak. Ehhez hasonló rendelkezés fordul elő a 31. §-ban. A 44. §. rendelkezése ezzel teljes összhangzásban van. A felek kötelezése személyes megjelenésre. (45. §.) A törv. 116. §. szerint a bíróság a bizonyítás befejezése után következő tárgyaláson a tényállás felderítése végett kórdóseket intézhet a felekhez s e czólból személyes megjelenésüket rendelheti el. A felek közé tartozik a képviselő és esetleg ellenjelöltje is. Nehogy ezek bármily kérdésben személyes megjelenésre kötelezhetők legyenek, a javaslat 45. §-a a törv. 116. §-át azzal egészítette ki, hogy ez csak a törv. 99. §. korlátai között történhetik meg, a mi azt jelenti, hogy a most emiitett feleket csak abban az esetben lehet személyes megjelenésre kötelezni, ha valamely általuk aláirt okirat valódisága kétségbe vonatik. ítélet (46.-49. §§.) I. A törvény e czím alatt a 118—126. §-okban rendelkezik a bíróság által hozandó Ítéletről. E §-ok közül az alábbiak módosítása vált szükségessé. II. A javaslatnak a törv. 118. §. helyébe lépő 46. §-a ama kétségnek kívánja elejét venni, hogy a választási bíróság kinek nevében hozza Ítéleteit. A törvény alapján kifejlett gyakorlat szerint a Curia Ő Felsége a király nevében itól, a minek főindoka az, hogy a Curia mint ilyen lévén megbízva a választási ügyekben való bíráskodással, e birói működésében is ugyanarra az alapra kellett helyezkednie, mint más esetekben. Az újonnan alakítandó bíróság azonban függetlenittetvén ugy a kir. Curiától, mint a kir. közigazgatási bíróságtól: ez önállóságából önként következik, hogy ítéleteit csak a törvényben nyert felhatalmazás alapján saját nevében hozhatja meg. A 46. §. ezt minden félreértés kizárása végett világosan ki is mondja. III. A törvény 119. §-a szerint csak oly biró vehet részt az ítélethozatal-