Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-576. A közgazdasági bizottság jelentése "a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut enedélyezéséről" szóló 152. sz. törvényjavaslat tárgyában

576. szám. 551 oly pont összeköttetése vonatik be a vonalba, mint Bécs és Pozsony és végül ha a vasút, mint villamos vasút létesül. Bizonyos tekintetben itt egy harczról van szó Bécs és Pozsony között; Pozsony nem óhajtja elveszteni a közelebb fekvő néhány községet. Azonban Pozsonynak ezen törekvése a dolog természeténél csak részben fog sikerülni, hiszen csak nem segélyeznek az osztrákok egy vasutat oly czólból, hogy az Pozsonynak tegyen szolgálatot. Különben is tudvalevő dolog, hogy a tökéletesebb közlekedés előnyeit a távolabbi pontok — ez esetben Bécs — teljesebben érzik, mint a közelebbi pontok, melyekre nézve ennélfogva az előny is kisebb. Egy további előny, melyet Pozsony a villamos vasúttól vár, a kirándulási forgalom fellendülése. Jelenleg a nyári évad alatt főleg a hajók hozzák a bécsi kirándulókat vasár- ós ünnepnapokon, ezek Pozsonyban esetleg többetkevesebbet költenek, visznek magukkal néhány pozsonyi patkót: ez tehát a korcsmai és pékiparnak bevételt nyújt, mely a vilamos vasút mellett emelkedni fog. De ezzel szemben áll az, hogy ugyanaz a villamos vasút, mely Bécsből Pozsonyba hoz kirándulókat, mindenesetre visz ismét Pozsonyból Bécsbe is, csak azzal a különbséggel, hogy mig a bécsi Pozsonyban csak néhány hatost költ el, addig a pozsonyi Bécsben akárhányszor ugyanannyi forintot fog elkölteni és mig a bécsi csak ünnepnapokon jön, a pozsonyi mindennap fog felmenni. Nem is tekintve azt, ho2;y a bécsi Pozsonyból mindenesetre, mint bécsi tér vissza, de a pozsonyi néha csak higitott hazafisággai fog Bécsből visszatérni. Továbbá tekintetbe veendő, hogy a kirándulók egy része még fogyasztónak is csak gyenge fogyasztó, azért is, mert a közlekedés permanenssé tétele mellett a kirándulók pozsonyi tartózkodása inkább rövidittetni fog. A kirándulási ipar természetesen követeli, hogy a kirándulóktól élő iparágak, üzletek teljesen azok Ízléséhez alkalmazkodjanak, a kiszolgálásra mindenütt német személyzet szükséges, német lapokat kell járatni, német feliratokat alkalmazni, mi nem erősiti a város magyar jellegét sem nyelvben, sem szokásban, sem fölfogásban, sem politikai érzésben. Sem. a kirándulási ipartól, sem Hainburgtól nem kell várni Pozsony boldogulását. Pozsony fölvirágzásának kora meg fog jönni az önálló vámterület fölállításával. Akkor amerikai arányokban fog fejlődni. A mint a hatalmas cseh ipar egyik legfontosabb tényezője a vámpolitikai elzárkózás következtében áttelepített német ipar volt, úgy az osztrák ipar első sorban Pozsonyban meg fogja találni új, biztos telephelyét. Addig Pozsony magyarsága ismét jelentékenyen megerősbödik. Ezen megerősbödósre pedig annál nagyobb szükség van, mert az általános szavazati joggal döntő befolyáshoz jutnak az alsóbb osztályok, melyekben, mint láttuk, a magyar elem jelenleg igen gyéren van képviselve. A nemzeti és társadalompolitikai helyes mérleg is követeli, hogy a bécsi befolyás ellensúlyoztassék, különben Pozsonyban sohasem fog a magyar kultúrpolitika erősebben gyökeret verhetni. Az itt felhozott körülmények magyarázzák, hogy pozsony—bécsi villamos vasút eszméje sokféle aggályokat keltett. Ellene foglalt állást a főváros, ellene foglalt állást a budapesti kereskedelmi és iparkamara, ellene foglalt állást még a szabadelvű párt egyik kereskedelmi ministere is és túlzás nélkül mondhatom, hogy számos tárgyilagossn gondolkozó egj'éneknél, kik a viszonyokat ismerik, kik évtizedeket Pozsonyban töltöttek, kik a legkülönbözőbb életkörökhöz tartoznak, ez a vállalat rokonszenvre nem talál. A budapesti ipar- és kereskedelmi kamara 1903. deozember 15-én tartott teljes ülésében foglalkozott a pozsony—bécsi villamos vasút ügyével. Az összes felszólalók a vasút ellen foglaltak állást. Az egyik felszólaló, a ki maga