Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről

350 564. szám. 7. §• A csekknek mint fizetési eszköznek természete megkívánja, hogy mihamarább beváltásra kerüljön. A gyors beváltást a csekk-ügyletben résztvevő valamennyi félnek érdeke igényli. Joggal fektet súlyt a birtokos arra, hogy mielőbb pénzéhez jusson; a kibocsátónak érdeke, hogy a fedezet mindjárt a csekkbirtokosra szálljon át s igy annak koczkázatát magáról elhárítsa; s az esetleges forgatóknak is érdekében áll, bogy mentől előbb szabaduljanak a felelősség alól. Másrészt azonban közgazdasági szempontból kivánatos, hogy a csekk beváltása által minél több kötelezettség legyen készpénz igénybevétele nélkül megszüntethető s igy az lehetőleg több kézen menjen keresztül. Mindezt a bemutatási határidő megállapításánál számba kell venni. A bemutatási határidő tekintetében az angol törvényhozás elüt a continentális törvényhozástól Az angol t. szerint (74. §.) a csekk megfelelő időben (reasonable time) mutatandó be s annak megítélésénél, hogy minő idő tekintessék megfelelőnek, számbaveendők az okmány természete, a kereskedelem és a bankárok szokásai és az egyes eset körülményei. A gyakorlat azt az eljárást követi, hogy a birtokos a csekket, ha a fizetés helyén lakik, a papir vételét követő napon mutatja be, ha másutt lakik, akkor megfelelőnek az tekintetik, hogy a csekket behajtás végett a vételt követő napon postára adja. E szerint a bemutatási határidő minden egyes csekkbirtokosra nézve külön, vagyis saját előzőjével szemben nem a csekk kiállítása, hanem annak vétele napjától számíttatik, ugy hogy ugyanazon csekk tekintetében, mely különböző napokon más és más személy birtokába jutott, a bemutatási batáridő minden egyes birtokosra nézve más és más napon telik le. Ezzel szemben a Continental is törvényhozás szerint a csekk kiállítási helye ég ideje irányadó, vagyis a kiállítás helye szerint a kiállítás napjától számítva bizonyos fix időpont áüapittatik meg, melyen belül a csekket fizetés védett be kell mutatni. Így a franezia törvény szerint (1865. t. 5. §.) a csekk birtokosa, ha az a kiállítás helyén fizetendő, a kiállítás napját beleértve 5 nap alatt, különben pedig 8 nap alatt tartozik a csekket fizetés végett bemutatni; a belga törvény szerint (4. §.) 3 illetve 6 nap alatt. A hollandi tör-' vény (2Í2 §.) értelmében a csekk a kiállítási napot bele nem értve 10 napon belül mutatandó be. A svájczi törvény (834. §.) szeriot a bemutatás határideje, ha a csekk a kiállítás helyén fizetendő, 5 nap, ha más helyen fizetendő, 8 nap. Az olasz törvény (342. §.) akképen intézkedik, hogy a csekk a kiállítás napjának bele nem számításával bemutatandó 8 napon belül, ha a fizetési helyen bocsáttatik ki s 15 napon belül, ha más helyen fizetendő, mint a hol kibocsáttatott. A portugál törvény (341 §.) a helyi csekkre nézve Ö, a helyközi csekkre nézve pedig 15 napi határidőt ir elő. A skandináv törvény (10. §.) a helyi csekkekre i5, a belföldi helyközi csekkekre 10 napi határidőt enged, ha pedig a csekknek a kibocsátás helyéről a fizetés helyére való elküldése 5 napnál hoszszabb időt igényel, az elküldésre szükséges idő utolsó napjától számitott legkésőbb 5-ik napon kell a csekket bemutatni. A japán törvény a kiállítástól számitott egy héten belül követeli a csekk bemutatását. A javaslatok közül a német birodalmi bank javaslata szerint (8. §.) a helyi csekk bemutatási határideje két nap, a német birodalom valamely más helyén fizetendő csekké pedig öt nap, bele nem értve a kiállítás napját. A birodalom területén kívül fizetendő csekk legkésőbb a kiállítását követő napon a rendes közlekedési eszközökkel a fizetési helyre küldendő s legkésőbb a fizetési helyre érkezését követő napon fizetés végett bemutatandó. Az első német kormányjavaslat (8. §.) akkép rendelkezett, hogy a helyi csekk legkésőbb 3 nap, a Német-