Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
26 534. szám. 27. §. Az 1899 : XV. t>cz. 34. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A felek és meghatalmazottjaik az egész eljárás folyamán mind szóban, mind Írásban az állam nyelvét kötelesek használni. 28. §; . Az 1899 : XV. t.-cz. 35. §-a helyébe: A jelen törvény 19. §-ában emiitett személyeken kivül az eljárásba befolyhatnak és a megtámadott választás törvényszerűségét védhetik, ellenkérvényt is előterjeszthetnek: maguk az illető kerület választói, kik a képviselő ellen nem szavaztak. E jogot azonban, ha többen vannak, csakis közös meghatalmazott által gyakorolhat] ák. A választóknak e joggal legkésőbb az első tárgyaláson kell élniök. Az 1899 : XV. t.-czíkkben vagy a jelen törvényben használt ezen kifejezés alatt »választás-védők«, az 1899: XV. t.-cz. 34. §-ában és a jelen §-ban megjelölt személyeknek bármelyike értendő. 29. §. Az 1899 : XV. t.-cz 38. §-a helyébe: Meghatalmazottul csak az ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett ügyvéd nevezhető. Országgyűlési képviselő, vagy az, a ki a megtámadott választásnál mint választási vagy küldöttségi elnök közreműködött, meghatalmazott nem lehet. ,;.; ', 30. §. Az 1899 : XV. t.-cz. 50. ós 51. §-ai a meghatalmazott ügyvédre nem alkalmazhatók. Ha a meghatalmazott ügyvéd követ el rendzavarást: az elnök őt rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig a bíróság őt elzárásra át nem változtatható, 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti A kiszabott rendbüntetés sem a fegyelmi sem a büntető úton való megtorlást nem zárja ki. Ha a meghatalmazott ügyvéd oly rendzavarást követ el, hogy vele a tárgyalás nem folytatható: a tárgyalás, a mennyiben szükséges, a rendzavarást elkövető ügyvéd költségére elhalasztandó. Az ily ügyvéd az eljárás további folyamán meghatalmazottként nem járhat el. A jelenlevő fél erről szóval, a távollevő írásban értesítendő. Mindkét esetben az ügy folytatólagos tárgyalására a bíróság a határnapot nyomban kitűzi.