Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről
564. szám. 325 Melléklet az 564. számú irományhoz. Indokolás „a csekkről" szóló törvényjavaslathoz. Elmélet és gyakorlat megegyez ama nagy előnyök méltatásában, melyeket az általános fizetési szervezetnek a csekk intézményével való kapcsolatba hozatala von maga után. A csekknek jogi lénye, fogalmának szabatos meghatározása iránt megoszolhatnak a vélemények, mint a hogy tényleg törvényhozás és tudomány e tekintetben fölötte eltérő intézkedéseket és kijelentéseket tartalmaz, de a csekk gazdasági jelentősége sehol sem kétséges, sőt újabb időben mind élénkebben nyilvánul az egyes államokban az a törekvés, hogy ezt az intézményt gazdasági életükben fölkarolják és minél kiterjedtebben alkalmazzák. A csekk a fizetés sajátos eszköze. Használata mellett a fizetési művelet a gyakorlatban akként nyer lebonyolítást, hogy a ki csekket fizetés fejében átvett, nem készpénzt, hanem csak készpénzre való utalványt kapott, még pedig olyan utalványt, melyet nyomban érvényesíthet, mihelyt azt a kijelölt heiyen beváltás végett bemutatja. A csekk ennélfogva fizetési meghagyást képvisel, melyet a kibocsátó azzal a rendelkezéssel bocsát ki kezéből, hogy a csekk igazolt birtokosa az abban kitett összeget az utalványozottnál készpénzben és haladék nélkül fölvehesse. A csekk kibocsátásakor nincs és nem is lehet szó valamely követelési jog átruházásáról, sem valamely hitelműveletről, hanem már esedékes fizetés teljesítéséről, melynek garancziái jogi szempontból megadvák az u. n. csekk-szerződésben, vagyis a kibocsátó és utalványozott közt előzetesen létrejött abban a megállapodásban, hogy az utalványozott a csekkben foglalt fizetési utasításnak eleget tenni köteles, anyagi szempontból pedig abban a követelményben, hogy a kibocsátónak az utalva- nyozottnál oly követelése legyen, melyben a csekk fedezetét is leli. A csekk most vázolt functiojánál fogva közel áll egyrészt a (látra szóló idegen) váltóhoz, másrészt a bankjegyhez. Formailag rokon a váltóval, mert úgy ennél, mint a csekknél a kibocsátó egy harmadik által teljesítendő fizetést helyez kilátásba. Mindkettőt aláírjuk, keltezzük, forgathatjuk. Tényleg a csekknek a törvényhozás több irányban váltójogi hatályt is tulajdonit (a kibocsátó és forgatók felelőssége, visszkereset), mindazonáltal gazdasági természetüket illetőleg csekk és váltó közt nagy a különbség s a csekkből leszármaztatott váltójogi szavatosság nem vezethető másra vissza, mint arra a törekvésre, hogy a csekk birtokosa az azon szereplő egyének szoros kötelezettségben tartása által minél teljesebb biztosítékra tehessen szert. Gazdaságilag véve ugyanis a váltó hitelpapír; nyugszik a
