Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről
564. szám. 323 X. Hamis vagy meghamisított csekk beváltása. 22. §. A hamis vagy meghamisított csekk beváltásából az utalványozottnak vagy alkalmazottjának vétkessége nélkül eredő kárért az állítólagos kibocsátó vagy a kibocsátó csak akkor felelős, ha öt vagy a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját a hamis csekk kiállítása vagy a csekk meghamisítása tekintetében vétkesség terheli; eltérő megállapodás, mely az utalványozottra előnyösebb, hatálytalan. XI. Bélyegkötelezettség. 23. §. A jelen törvény 1. §-ában meghatározott kellékeknek megfelelő és belföldön fizetendő csekk abban az esetben, ha az utalványozott által e czélra adott űrlapon van kiállítva és vagy kifejezetten látra szól vagy fizetési idő benne megjelölve nincsen, darabonként négy fillér bélyegilleték alá esik; az olyan csekk, mely a jelen törvény 1. §-ában meghatározott kellékeknek megfelel, de külföldön fizetendő, darabonként tiz fillér bélyegilleték alá esik. Az előbbi bekezdésben említett csekkekre vezetett minden forgatmány és nyugta, valamint a jelen törvény 16. §-a értelmében kiállított nyilatkozat és tanúsítvány bélyegmentes. A bélyegkötelezettség szempontjából az előbbi két bekezdésben foglaltakkal azonos elbánásban részesülnek a kibocsátónak valamely giro-intézethez e czélra szolgáló űrlapon intézett azok a megbízásai is, melyek arra vonatkoznak, hogy a giro-intézet valamely összeget a kibocsátó számlájáról egy más számlára írjon át, vagy értékpapírokat vásároljon a kibocsátó terhére vagy szolgáltasson ki a kibocsátó letétjéből vagy ruházzon át egy más számla javára. Egyébként ezekre az okmányokra a jelen törvény rendelkezései ki nem terjednek. Minden más csekk ugyanazon bélyegkötelezettség alá esik, mint a pénzbeli szolgáltatásra irányuló kereskedelmi utalvány. A bélyegkötelezettség megszegése esetében az 1881 :XXVI. t.-cz. 7. §-ának büntető határozatai alkalmazandók. Jövedéki kihágást követ el, s az I-ső fokozat szerint számított bélyegilleték ötvenszeresével, de legalább 200 korona pénzbüntetéssel sújtandó az, a ki az általa kiállított csekket szándékosan nem keltezi, vagy a valóságnak meg nem felelő napról állítja ki, vagy valótlanul külföldi kelethelyen kiállított gyanánt tünteti föl, valamint vele egyetemlegesen az is, a ki tudva ilyen csekket elfogad, tovább ad, vagy kifizet. Az 1881: XXVI. t.-cz. 29. §-a alapján kiadott illetéki díjjegyzék 59. tételének 2. pontjában, továbbá az 1883: VII. t.-cz. 8. §-ában a csekkre vonatkozólag foglalt rendelkezés, úgyszintén az 1889: XXXIV. t.-cz. 9. §-a hatályát veszti. XII. Záró rendelkezések. 24. §. A jelen törvény hatálybalépte előtt kiállított csekkekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. 41*
