Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-561. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásokról
561. szám. 305 súlyozzák az előirányzatnélküli és túlkiadásokat, úgy, hogy mindhárom adat egybevetéséből a tényleges kezelési eredmény kerek 73 X J2 millió koronával kedvezőbb az előirányzott eredménynél. Bár ez a körülmény megnyugvást nyújthat abban a tekintetben, hogy a kormány által törvényes felhatalmazás nélkül eszközölt kiadások az államháztartás egyensúlyát meg nem zavarták, viszont kétségtelen, hogy a bevételeknek az előirányzattal szemben mutatkozó többlete és az egyes kiadásoknál elért megtakarítások általánosságban nem menthetik a kormánynak azt az eljárását, hogy a kiadások teljesítésénél a törvények által szabott keretet meghaladta. • Kivételt képeznek e tekintetben az állam által fenntartott egyes üzemek, melyeknél elért — és az ugyanezen üzemeknél felmerült túlkiadásokat teljesen ellensúlyozó — bevételi többletek igazolják a túlkiadások eszközlését. Tgy a túlkiadások legnagyobb tétele a pénzverés és fémbeváltásnál mutatkozó 18,268.796 korona, amely több mint 25 °/o-a'összes tulkiadásoknak, teljesen ellensúlyozva van az ugyanezen címnél elért 13,155.866 korona túlbevétellel és az'ugyané címnél mutatkozó 5,430.049 korona ingó vagyongyarapodással, amely utóbbi az 1905. év folyamán realizáltatott is. A dohányjövedéknél mutatkozó 4,748.690 korona, a posta-távirda ós távbeszélőnél mutatkozó 880.037 korona ós az államvasutaknál jelentkező 3,097.986 korona túlkiadások teljes fedezetet találnak az ezen üzemeknél elért bevételi többletekben, úgy, hogy az üzemeknél mutatkozó eme túlkiadások igazoltaknak tekinthetők. A többi tulkiadás mérlegelése szempontjából azonban rá kell mutatnunk arra, hogy a kormány az 1904. évi költségvetés megszavazása után mindössze csak egy esetben (1904. XXXV. t.-c.) vett a törvényhozás részéről összesen 108.570 korona erejéig póthitelt igénybe, mig a többi előirányzatnélküli és tulkiadás tekintetében a törvényhozás sem pót- sem rendkívüli biteleket nem engedélyezett. Ez a tény újból és nyomatékosan igazolja az 1903. évi zárszámadásokról szóló jelentésünkben felhozott azt az észrevételünket, hogy a kormányzat majdnem teljesen figyelmen kivűl hagyta az 1897. évi XX. t.-c. 16. §-ának rendelkezéseit, amennyiben pót-, illetve rendkívüli hitelt oly kiadások tekintetében sem eszközölt ki, a melyek egyfelől •jelentékenyebb szükséglet« fedezetére szolgáltak, másfelől elodázhatatlanok,nak is csak igen kevés esetben minősíthetők. Építkezések lótesitósóre, épületek bővítésére ós kiegészítésére szolgáló összegek fölös számban használtattak fel ez évben is törvényes felhatalmazás nélkül, holott ezen építkezéseknek — a melyek ellen egyébként kifogás nem merült fel — szüksége nem jelentkezik oly hirtelenséggel, a mely lehetetlenné tenné a kormányra nézve a fenthivatkozott törvényczikkben szabályozott kötelességének teljesítését. (lg. tárcza rendes kiadások 10. czím, belügyi tárcza beruházások 3. czím, p. ü. tárcza beruházások 5. czím stb.) Viszont pedig az 1904. óv zárszámadásaiban számos oly tulkiadás is található, a melyek indokolása részben teljesen értéktelen, részben szembehelyezkedést jelent a törvényhozás költségvetési jogával. Felületes eljárás például, a mikor a vallás- ós közoktatásügyi minister a 6. czím 1. és 2. rovatán mutatkozó némely tulkiadás megokolására mindössze annyit érvényesít, hogy ez a tulkiadás »a tényleges szükségletek eredménye«, a mikor ugyanezen minister a József-műegyetem ösztöndijainál mutatkozó túllépését azzal' az odavetett megjegyzései véli megokolni, hogy a »tényleges állapotnak folyománya*., a mikor ugyanez a minister egy egyébként csekély összegű tandíjKépvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 39
