Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-559. A közlekedésügyi bizottság jelentése "a borsavölgyi gazdasági vasut engedélyezéséről" szóló 549. számú törvényjavaslatról
300 559. szám. részére biztosított kizárólagossági jognak a fenti értelemben kilátásba vett további kiterjesztése sem az egyenlő elbánás elvével, sem pedig a gazdasági fejlődés követelményeivel össze nem egyeztethető s végeredményében a hálózatmenti vidéket a gazdasági vasút önkényének szolgáltatná ki ós a magánjogok körébe is élesen belevágna. Ilynemű merev korlátozásokra a közlekedésügyi bizottság nézete szerint a gazdasági vasút érdekei szempontjából nincs is szükség, mert a vasutengedélyezósi szabályrendelet idézett pontjában foglalt azon oltalom, mely szerint a vasút engedélyének tartama alatt nem szabad oly vasutat építeni, mely ugyanazon végpontokat uj hadtani, politikai vagy kereskedelmi tekintetben fontos közbenső pontok érintése nélkül kötné össze, — a gazdasági vasút részére a jogtalan versenyzés ellenében elegendő biztosítékot nyújt, s e részben a kereskedelemügyi minister számára is útmutatásul szolgál arra nézve, hogy a meglevő vasutvállalatok jogos ós méltányos érdekeit mindenkor oltalmába vegye. Az engedélyezési feltételek között szereplő azon másik megállapítás, mely szerint a gazdasági vasút engedélyese, illetve jogutódja az első három üzletévet követő két év folyama alatt a vasút üzletkezelósének az engedély további tartamára a m. kir. államvasutak által való átvételét igényelheti, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának b) pontja értelmében a bizottság nézete szerint sem tagadható meg, de épen erre az általános érvényű kötelezette sógre való tekintettel a bizottság mellőzhetőnek véli azt a kijelentést, mely szerint az praecedensül nem szolgálhat. S abban a nézetben van, hogy ha tartani lehet attól, hogy más engedélyt kérők is biztosítani kívánják vasú tjük részére az államvasuti kezelésnek az üzem későbbi éveiben való igénybevételének jogát, s hogy ebből folyólag azok a vasutak, a melyek jövedelmezőknek fognak bizonyulni, mind magánkezelésben maradnak, ellenben a rossz vasutak mind az államvasutak terhére esnek, akkor a kétségkívül nagy pénzügyi horderővel biró kérdést az új vicinális-törvényben kell megoldani. Az engedélyezésnek a törvényjavaslat indokolásában jelzett egyéb feltételei úgy a helyi érdekű vasúti, mint az egyéb törvényeknek is mindenben megfelelő.' Az előadottak alapján a közlekedésügyi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a t. képviselőháznak azzal ajánlja el fogadásra, miszerint a kormányt másítani méltóztassék, hogy a gazdasági vasút építésére és üzletére kiadandó* engedélyokiratbél a pályán átvezető iparvágányok versenyzésére vonatkozó s az eddigi gyakorlattól eltérő fenti kikötést hagyja ki. Kelt Budapesten, a közlekedésügyi bizottságnak 1907. évi június hó 27-ón tartott üléséből. I Lázár Pál s. k., Pogány Lajos s. k., a lözlekedésügyi bizottság h. elnöke. a közlekedésügyi bizottság előadója.
