Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-558. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése

5B8. szám. 277 az 1867. óta a számitás alapjául el­fogadott kulcs csak jobbnak hiányá­ban nyújtja a két állam viszonylagos teherviselési képességének mértékét. Több izben foglalkoztak a kiküldött országos bizottságok egy helyesebb kulcs keresésével, de sikertelenül. A magyar bizottság ma is kifejezi kész­ségót helyesebb számitási alap meg­jelölésére, az évtizedeken át ismétlődő tárgyalásokból meritett tapasztalatok után azonban jelenleg arra szorítko­zik, hogy a tényleges állapot to­vábbi föntartását ajánlja; bár teljesen egyetért az eddigi magyar országos bizottságok azon meggyőződésével, hogy a quótának a két állam viszony­lagos állami bevételei alapján va]ó megállapítása Magyarországra nézve aránytalanul súlyos és az ezen alapon megállapított arányszám a legmesz­szebbmenő határt képezi, melyet csak az egyezség létrejötte reményében állapítottak meg. Nem is számitva azt, hogy a két állam közötti kapocs, különösen a közös intézményeknek Ausztriában való központosítása kö­vetkeztében, óriási összegek vándorol­nak évenkint vissza nem térőleg Ma­gyarországból Ausztriába. De mivel a magyar quóta-bizottság nem akarja ezúttal a számitási módszer bolyga­tásával az egyezség létrejöttét kocz­káztatni, mivel továbbá tudja, hogy , annyi idő óta létező állapotok meg­változtatása nagyon nehéz, mivel vé­gül arra nagy súlyt helyez, hogy az egyezség a két parlament között és hosszabb időre létesíttessék, úgy az eddigi számitási módot és a quóta­bizottságok által már évek óta java­solt és királyi döntéssel tényleg tör­vénybe iktatott quótát újból ajánlja elfogadásra. A mihez járul, hogy a múlt év óta a viszonyok lényegesen nem változtak. Ezekhez képest a magyar országos bizottság a következő megegyezést hozza javaslatba: 1. a közösügyi költségekhez való hozzájárulási arány 1907. évi július

Next

/
Oldalképek
Tartalom