Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

Í8 534. szám. nélkül arra, hogy e cselekmények bármelyikét a csendőr, rendőr vagy a fegyveres erő tagja önkényesen, illetékes utasítás nélkül követte el ós bebizonyíttatik, hogy oly választó, kivel szemben a fenti cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy a szavazástól tartózkodott ós a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte; d) ha választók oly czélból, hogy a szavazásban részt ne vehessenek, a szavazás helyén kellő időben való megjelenésben gátoltattak, vagy ha ily czélból őket valaki, a nélkül, hogy jogos érdeke okvetetlenül követelte volna, oly helyzetbe hozta, melynél fogva a szavazás helyén kellő időben meg nem jelenhettek és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte; e) ha választók a választást vezető vagy más hivatalos közeg intézkedése által a választás folyama alatt és annak helyén választójoguk gyakorlatában törvényellenesen gátolva lettek vagy ha őket a szavazatszedő küldöttség elnöke, a nélkül, hogy kijelenthették volna, hogy kire akarnak szavazni, törvényellenesen visszautasitotta, és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. 5. §. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 25. ós 27. pontjai helyébe: A választás törvényes eredményének megállapítása, esetleg a választás érvénytelenítése kérvény utján kérhető s az előbbi esetben a törvényes eredmény megállapítandó, az utóbbiban a választás érvénytelennek nyilvánítandó : a) ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte, el; b) ha a választás az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-ában ós a jelen törvény 57. §-ában foglalt bármely rendelkezés ellenére történt. A választás törvényes eredménye azonban az a) pont esetében nem állapitható meg, ós csak a választás érvénytelensége mondható ki, ha az ellen, ki a törvényes többséget elnyerte, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 1—3., 7—9., 15—24. és 26. pontjaiban, valamint a jelen törvény 3. §-ában meghatározott érvénytelenségi okok valamelyike bebizonyíttatott, vagy ha a reá adott szavazatok közül a jelen törvény 4. §-ának a)—e) pontjai alapján legalább annyi szavazat érvénytelenítendő, illetőleg legalább akkora az érdekében meggátolt választók száma, mint a mennyivel a jelen § utolsó bekezdése alapján kiszámított törvényes többség a megtámadott képviselőre adott szavazatokat meghaladja. A b) pont esetében, az előző bekezdésben foglalt korlátozások megfelelő alkalmazásával, a választás törvényes eredménye csak akkor állapitható meg, ha az ujabb szavazásra bocsátott két jelölt közül az egyik visszalépett s a másik a határnap elérkeztekor országgyűlési képviselőnek nem nyilváníttatott, vagy ha a jelöltek egyike már az első szavazás alkalmával az általános többséget elnyerte, s mégis uj választás, illetőleg uj szavazás rendeltetett el. A jelen szakasz eseteiben az általános többség megállapításánál ugy a képviselőre, mint más jelöltre beadott szavazatokból levonandók azok, a melyek az 1874: XXXIII. t.-cz. szerint érvénytelenek, vagy a melyek a szavazási rovatos ivekben nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve. Ama választók szavazatai pedig, kikről bebizonyittatik, hogy szavazatuk törvény ellenére lett a visszautasítottak jegyzékébe bevezetve (1874: XXXIII. t.-cz,