Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-551. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministernek az országos tanitói nyugdíj- és gyámalap 1903., 1904. és 1905. évi állapotáról a képviselőházhoz beadott jelentéséről

254 551. szám, Az 1875. évi XXXII. t.-czikk 46. §-a kötelességévé teszi a vallás- ós közoktatásügyi ministernek, hogy évenkint az országos tanitói nyugdíj- és gyámalap állapotáról jelentést terjesszen a törvényhozás elé. A vallás- ós közoktatásügyi minister részéről a legutóbbi jelentések az 1901. és 1902. évekről 1904. év elején terjesztettek a képviselőház elé, azokat a közoktatásügyi bizottság 1904. év május hó 20-án tárgyalta s megtévén jelentését a képviselőházhoz, e jelentések ugyanez évben a közoktatásügyi tárcza költségvetésével egyidejűleg nyertek törvényhozásilag elintézést. A következő 1903., 1904. és 1905. évekről a vallás- ós közoktatásügyi minister jelentései elkészültek ugyan, de a beállott politikai zavarok miatt törvényhozásilag elintézést nem nyerhettek. E körülmény adja okát annak, hogy nevezett évekről a jelentések a vallás- és közoktatásügyi minister úr által utólagosan terjesztettek a képviselőház elé s közoktatásügyi bizottságunk javasolja, hogy azok ne mint rendes gyakorlat szerint a közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalásával egyidejűleg, hanem külön nyerjenek elintézést. Máskülönben a bizottság a nevezett nyugdíj - és gyámintézett bevételeiről ós kiadásairól szóló 1903., 1904. ós 1905. évi zárszámadásokat, az azzal kapcsolatban álló debreczeni, kecskeméti, kolozsvári, hódmezővásárhelyi árvaházak s a csizi gyógyház számadásait, az alap elhelyezését, kezelését feltüntető kimutatásokat megvizsgálván, meggyőződött azok helyességéről. Ami azonban az országos tanitói nyugdíj- és gyámintézet jövőbeli állapotát illeti, e jelentések tárgyalásával egyidejűleg a következőket kell megjegyeznünk. Nevezett nyugdíj- és gyámalapról a vallás- és közoktatásügyi minister 1902. évi deczember hóban terjesztett be a képviselőházhoz mathematikai mérleget. E mérleghez csatolt jelentésében kifejezte a vallás- és közoktatásügyi minister, hogy bár az 1901. óv végén az alap tiszta vagyona 29,137.814 korona 20 fillért tesz, a törzstőke eme jelentékeny emelkedése, a mint az az 1,930.831 korona 11 fillér hiányt felmutató mathematikai mérlegből kitűnik, a terheknek folytonos szaporodásával szemben korántsem elegendő; s a régi kezdetbeli mathematikai mérleg kerete a népoktatási intézmény akkori 1901. évi állapotához képest is szűknek bizonyult. De nemcsak a terhek növekedése járult a nevezett nyugdíj- ós gyámalap teherviselő-képességének gyöngitéséhez, hanem az is, hogy az egyes bevételi forrásokból kilátásba vett jövedelem kellő összegben nem folyt be. Az 1891. évi XLIII. t.-cz. meghozatalát megelőzőleg készített mathematikai mérleg mintegy 480.000 korona hiányt mutatott fel. Ennek elenyósztetésére intézkedett az idézett t.-cz. 10 §-a, hogy a tanulók ntán fizetendő 30 filléres járulókok által uj jövedelmi forrás nyittassék. Eltekintve attól, hogy e járulékok fizetése iránt a közönségben a legnagyobb ellenszenv mutatkozott, azoknak felhajtása igen nagy nehézségekbe ütközött és ütközik ma is, a számitásnak megfelelő eredményt e jövedelmi forrás nem hozott, a mennyiben az első 10 év alatt 1,616.867 koronával e czímen kevesebb folyt be, s a legutóbbi évi (1905) zárszámadás szerint is 480.000 korona helyett csak 357.648 korona lerovással szerepel, mig az 500.000 korona hátralék 37.000 koronával szaporodik. Már akkor az 1902-ik s később az 1904-ik évben kilátásba helyeztetett a közoktatásügyi kormány által oly javaslatok előterjesztése, melyek a nyugdíjintézményt a népoktatási ügy fokozatos fejlődésével teljes összhangba hozzák s az alap teherbírását biztosítják, de természetesen csak akkor, ha a néptanítók fizetésrendezésének kérdése előbb meg fog oldatni. A mai helyzetet tekintve, közoktatásügyi bizottságunk elérkezettnek tartja az időt, hogy a nevezett nyugdíj- és gyámalap teherbiró-kópessógét