Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
539. szám. 133 A magánosok, népgyűlések, székelytársaságok feliratait e helyen részletesen nem ismertetem, csak felemlitem, hogy több mint 150 községből érkeztek feliratok, kérések, panaszok, minden kérvényen százakra menő aláirásokkal. Az aláírások között mindig első helyen találhatók a közbirtokosságok vezető elemei, akik mig egyrészt tiltakoznak és óvást emelnek a közösségek felbontása, a közjavak elfecsérlése ellen, megjelennek az ügyiratok közt fekvő szerződések szerint mint aranyvásárlók és elkülönitésre igényt tartó részes felek. A közbirtokosság tömege, kis emberei alig tudják megítélni annak a folyamatnak lényegét, amely őket kisajátította eddig elidegenithetetlennek tartott közös használatú ingatlanaikból. A felosztási eljárás azonban akadálytalanul, sőt gyorsabban foly, mint az elmúlt évek alatt. A vállalkozók nem csak előlegeket adtak az arányrósz összevásárlására, nem csak elősegítették, az úgynevezett csoportosulásokat, a midőn egy csoportfő nevére Íratták át a 100 holdon aluli illetmények nagy tömegét, de előzetes szerződésekkel az erdők és havasok fatermékeit is biztosították a magok részére, túlnyomó befolyást gyakoroltak az elhelyezkedésnél, viselték, illetve előlegezték a mérnöki költségeket, vagy lehetővé tették tetemes előlegek adásával, hogy a külön kiszakitási jogot nyert részesek ezeket viseljék. Két részre oszlik fel a falu társadalma, illetve közbirtokossága. Az egyik részen áll pár merész, értelmesebb vezető ember, aki részt vett mindig a tiltakozó népgyűléseken, aláirta az arányosítást ellenző feliratokat, azonban sürgette az eljárást, és összeharácsolt egyéni illetményeit féltve, minél gyorsabb kiszakitást akart. A másik részen áll a közbirtokosság, a falu társadalmának nagy többsége, a tömeg, a kisbirtokos parasztság. Ebből áll a többség. Ezeket fenyegeti a veszedelem, mert a közbirtokossági vagyon felosztásával a közös használat elvesztése kiváltkópen ezeket sújtja. A közigazgatási és erdészeti hatóságok tehetetlenül állanak szemben a íöldbirtok-spekulácziókkal, a mely rövid idő alatt teljesen átalakíthatja Erdély keleti magyarságának társadalmi és gazdasági helyzetét. Jelentéseikben reá mutatnak a tényekre, a bekövetkezendő eredményekre ós mindannyia a törvényhozástól kéri az orvoslást. 11 ) u ) Jegyzet: A marosvásárhelyi kerületi erdő-felügyelőség 646/99. szám alatt kelt, a földmivelésügyi rninisterhez intézett jelentésében elmondja, hogy a közbirtokossági tagok értelmetlen nagy tömege az erdők értékét és saját anyagi jólétét kellőképpen nem mérlegelvén, illetményeit elidegeniti; a bíróságok a már egyszer arányosított közbirtokossági erdőkből az arányosítás után összevásárolt 100 kat. holdon felüli illetmények ujabbi ós pedig az összes közbirtükosok költségére való kiszakitásának helyet adnak. Ugyanezen erdőfjlügyelősóg 1900/900. szám alatt a szókelyudvarhelyi közigazgatási erdészeti bizottsághoz tett jelentésében reá mutatva az arányjog elfecsórléseire, annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy a száz holdas illetményed kihasitása után az erdők letárolása oly arányokat fog ölteni, hogy a felújítás azzal még akkor sem tarthatna lépést, ha a spekulánsoknak egyáltalában szándékuk volna a kihasznált területeket az erdő-törvény 5. §-ában meghatározott 6 év alatt felújítani. A nagyértókű fenyő-erdők helyén elkopárosodó területek lesznek. Ugyancsak Udvarhely megye főispánja 3/900. szám alatt tett előterjesztésében azt adja elő, hogy az erdők és legelők közössége megszűnik, és az erdők ós legelők egyesek tulajdonába jutnak, ós a lakosság zöme elszegóuyedik. Konkrét javaslatot is tesz ugyanezen vármegye közigazgatási bizottsága 513/1900. szám alatt tett felterjesztésében az ujraarányositások és arányjog-vásárlások megakadályozására. Ugyanily értelemben nyilatkozik 330/900 szám alatt Háromszók megye iőispánja és Csikvármegye főispánja 357/99. sz. alatt
