Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
98 9, szám. 125 ugyanazon községbeli régi telkek tulajdonosait tekintették jogosultaknak, Az 1871. évi LV. t.-cz. 4. §-a e jogosultságot nem változtatta meg, nem tarthattak tehát igényt a részeltetésre ez ujabb törvény szerint sem azok, a kik e jogosultsággal eddig nem birtak. (Körös község 10/902. számú III. birói Ítélet, Zabola község 88/902. számú III. birói Ítélet. 4 ) Ezek az Ítéletek mindazonáltal azokat a birtokrószeleteket, amelyekről bizonyítható volt, hogy valaha a részesedésre jogosító valamelyik belső telekhez tartoztak, számításba venni rendelték. Ellenben legújabban a kir. Curia azt az álláspontot foglalta el, hogy azok, a kiknek az illető községben csupán régi belsőségeik vannak, ezen az alapon feltótlen jogosultsággal bírnak; másrészt a részesedéshez külsőségek birtokosainak egyedül abban az esetben van jogosultságuk, ha külsőségeik is az illető községben fekvő régi belső telekhez tartoznak és az a régi belső telek is az ő tulajdonuk stb. (Csikszentmihály 50/906. III. birói Ítélet. 5 ) 4 ) Jegyzet: Körös községre nézve hozott kir. curiai Ítélet az eddigi joggyakorlattal először szakított a következő indokokból: » Kétségtelen, hogy régibb hazai törvényeink szerint az egyes községbeli közhasználatú ingatlanok használatára és azokból osztály utján való részeltetésre csak az ugyanazon községbeli régi telkek tulajdonosai tekinthettek és tekintethetnek jogosultnak. Az 1871. évi LV. t.-cz. eltérő módosító rendelkezést tartalmaz a kulcsra nézve, de nem a jogosultságot illetően, a mint ez világosan kitűnik eme t-cz. 3. §-a rendelkezéséből, mely szerint az egyes község tagjainak illetményei az általuk eddig kizáró joggal békésen használt közös birtokból a következő elvek szerint állapittatik meg« stb. ; s az 1871. évi LV. t.-cz. 1. 3. §-ainak helyes értelmezése szerint arányosításnak csakis a közös területeknek a község jelenleg birtokban lévő tagjai között van helye, tehát az illetmény a közösből a községnek tagjait és pedig azokat illetvén, kik azt eddig is kizáró joggal használták, nem tarthatnak igényt a részeltetésre az ujabb törvény szerint sem azok, kik ama jogosultsággal eddig sem birtak. Más értelmet ugyanezen t.-cz. 4. §. rendelkezésének sem tulajdonithatni, amennyiben eme szakaszban jelölt »mindegyik« alatt nem érthető más, mint a 3. §. szerint jogosult, eme szakasz rendelkezését pedig az a. C. 3. R. 29. ez. és az 1846/7. XV. t.-cz. rendelkezésével egybe vetve kétségtelen, hogy az 1871. évi LV. t-cz. 4. §-ában felállított kulcs alapján is részeltetésre csak az illető község belső régi telkeknek és az ezekhez tartozó ós tartozott külső birtokoknak a használatra nézve eddig is jogosult tulajdonosai tarthatnak igényt, vagyis az egyéni részesedésnek eme kulcs alapján való meghatározásánál csak a községbeli belső telkek ós ezekhez tartozó, vagy tartozott külső birtokok vétethetnek számításba és nem oly külső birtokok is, melyek más községbeli egyének kezén vannak és az arányosítás alatt álló községbeli belső birtokokhoz nem tartoznak, ezekhez sohasem tartoztak, de maguk ezek a külbirtokosok az arányosítás tárgyát képező közhelyeket sem használták soha« stb. 5 ) Jegyzet: Gsikszentmihály községre nézve hozott ítéletében a kir. Curia a »rógi belső telkek« birtokosait jelenti ki jogosultnak azért, mert a 4. §. a belsőség mellett a külsőséget is aránykulcsul állapítja meg; a minek helyes értelme a már felhozottak következtében csak az lehet, hogy a mig azok, a kiknek az illető községben csupán régi belsőségeik vannak, ezen az alapon feltétlen jogosultsággal birnak a közösökből való részesedéshez, addig ehhez a részesedéshez a külsőségek birtokosainak egyedül abban az esetben van jogosultságuk, ha a külsőségeik az illető községben fekvő valamely régi belső telekhez tartoznak, s a régi belső telek is az ő tulajdonuk; avagy ha nem az övék, de kimutatják azt, hogy a közösökből az illető régi belső telek után eső területet, illetőleg az arra vonatkozó jogot megszerezték a régi belső telek tulajdonosától. »Tekintve már most, hogy nem vitás az, hogy a más községekben lakó u. n. külbirtokosoknak Csikszentmihály községben régi belső telkeik nincsenek és ők nem bizonyították azt, hogy akár a külsőségek megszerzésiékor, akár utóbb az illető régi belő telek tartozékát tevő valamely közös birtokrészt és illetőleg az arra vonatkozó részesedési jogot is megszerezték; az a körülmény pedig, hogy külsőségeik valamikor a régi belső telkek kiegészítő részekónt azokhoz tartoztak, a közösökben való részesedési jogosultságot nem állapiba meg, mert a kifejtettek szerint a közös birtokok kizárólag csak a Csikszentmihály községben fekvő régi belső telkeknek ós nem egyszersmind az ezekhez tartozó vagy tartozott külsőségeknek is tartozóka« stb.
