Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. 113 Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáéit más község határán fogadjon el kielégítést. A tagosítást bármelyik birtokos kérheti és a bíróság elrendeli azt, ha előzetesen a m. kir. földmivelésügyi minister egy e czélra összeállított gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagosítást a községre nézve hasznosnak ós czélszerűen keresztülvihetőnek mondotta ki, és ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó község területének legalább egynegyedrészét teszi ki. Az egynegyedrész területi kiszámítása tekintetében az adókataszteri adatok az irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapit váayi javak, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők ós nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, a melyeknek rendezése még befejezve nincs, végre a rendezés befejeztével közösben maradt területek, az általános tagosítást kívánók birtokához számitandók. Ha a m. kir. földmivelésügyi minister a tagosítást az illető községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek nem mondja ki, a tagosítás csak akkor rendelhető el, ha az azt kívánók birtoka a teig^eitandó község területének felerészót teszi ki. Ennek a felerésznek kiszámításánál az ötödik bekezdésben felsorolt területek a tagosítást ellenzők birtokához számitandók. ni. Az 1892:XXIV. t.-cz. VI. czikkelyében foglalt 7. §. helyébe 7. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 7- §• Természetes határokkal bíró vagy mívelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (düllők) gazdasági javítások czéljából kívánt külön tagosítása bármelyik birtokos kérelmére a község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető (részleges tagosítás). A II. czikkelyben foglalt 6. §. 3—7. bekezdéseinek rendelkezései részleges tagosítások esetében is alkalmazandók azzal, hogy az egynegyed, illetőleg felerósz birtok kiszámításánál csak a tagositandó terület és az ebből az egyeseket illető birtokrészek szolgálnak a számítás alapjául. Bármelyik birtokos indokolt kórelmére a m. kir. földmivelésügyi minister gazdasági szakbizottságának véleménye alapján kimondhatja azt, hogy a község határához tartozó nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. IV. Az 1880:XLV. t.-cz. 8. §-a helyébe 8. §. megjelöléssel a következő új szakasz lép: 8. §. Közösben levő legelőt csak abban az esetben lehet felosztani, ha a felosztást a m. kir. földmivelésügyi minister engedélyezte. A feloszthatóság Képvh. iromány. 1906L-1911. XIV. kötet: 15