Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-536. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a nagybánya-alsófernezelyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

102 536. szám. A vágányok egymástóli távolsága, középtől középig mérve az állomásokon 4-5 méternél, a nyilt vonalon pedig a saját vágányai között 36 méternél kisebb nem lehet. ;

, Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1

/2°/o-át és azonkivül egy a 23-6 kg,-os sínrendszernek megfelelő teljes váltót és keresztezést, egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- ós aczél anyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czólokra, ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok, a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával még az állomások többi mellékvágányaiban is, csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azok az épités ellenőrzésóvel megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sórületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. ós 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. alatt kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. B,. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai, a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentótben nem állanak, az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút vonalán 500 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a nagybányai forgalmi kitérőn^ mint csatlakozó állomáson előállítandó uj, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok, továbbá »Alsófernezely« állomás mellett létesítendő 320 m. hosszú gyári vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyőfából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: A folyóméterenkint 23-6 kg. nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2-20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m. és végül felső szélesség mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0-14 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire ós keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelem-