Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-536. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a nagybánya-alsófernezelyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

100 536. szám. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és bol­tozatai, a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalá­ban kivitelre kerülnének, kőből, téglából, vagy portlandczement-betonból falazva, hordzerkezetei pedig a netalán előforduló esetekben történendő megállapitás­hoz, illetve elrendeléshez képest fából, vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készithetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és épitésé­nél, különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, vala­mint a hidpálya elrendezését és szerkezetót illetőleg az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők leszndk. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek kószitendők, az illető szabványokban vagy épitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megálla­pittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások ós állomási hozzájáró utak­ban, a szükséghez képest megfelelő számú ós nyilású átereszek vagy hidak épitendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapitás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készithetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonat­kozólag előirt feltételek mérvadók; 0­30 m.-nél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban, alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon, kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is engedélyez­tetni fognak. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági, (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal­mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz ós hid­lásokhoz, valamint hidfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása illetve elmozdulása, alámosása, fel­ázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- ós talajviszonyoknak és a még egyéb­ként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és épít­ményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy elő­irandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése ós a felmerülő szük­séghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0-80 m.-nél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes nőtt talajba lenyúló alapozást még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is, csak azon külön­leges esetekben szabad előállitani, a melyekben az illető falak minden oldalról

Next

/
Oldalképek
Tartalom