Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról

86 476. szám. A b) pontnál a ragadós elé : veszélyes. Az e) pont formai módositáson ment keresztül. Ugyanez áll a 15. §. e) pontjára nézve is. Ide azonban g) pont gyanánt felvette a bizottság azt az intézkedést, hogy a cseléd szolgálatba lépni akkor sem köteles, ha a gazda által kijelölt lakásban veszélyes beteg van. A 17. §. első és második bekezdésében kiszabott három napi határidőt, nyolcz napra emelte fel. A 18. §-nál hozzájárultunk a földmivelési bizottság által javaslott módositáshoz. A 19. §-ba az eltávozni kifejezés elhagyásával felveendőnek véltük azt a rendelkezést, hogy a gazda csakis a jogosan kifogásolható személyt tilthatja ki a cselódlakásból. A 20. §. uj szövegezése szerint a cseléd a szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárt tartozik megtéríteni. A 23. §. csekélyebb jelentőségű stiláris módositáson ment keresztül. A 25. §. utolsó bekezdésébe felvettük azt az intézkedést, hogy a> cselédtől szeszes italért tilos bármit is visszavásárolni. A 27. §. első bekezdésének uj szövege kimondja, hogy: vitás kérdés esetén a tüzelő mennyiségére és minőségére a vidéki szokás az irányadó. A 28. §. kezdetén ezen szók után felesége vagy, beiktattuk a következőket: vele egy háztartásban élő. Ugyanezen bekezdés utolsó pontjába az orvosszerekért kifejezés elébe felvettük a következőket: a cseléd felesége és kiskorú gyermekei részére kiszolgáltatott. A 30. §. első bekezdésébe záró mondat gyanánt szükségesnek láttuk felvenni azt az intézkedést, hogy a munkaszünet ideje alatt a gazda a délelőtti isteni tisztelet látogatására köteles időt hagyni. A második kikezdésbe a halaszthatatlan elé beiktattuk a fenyegető kár miatt; továbbá a földmivelési bizottságnak azt a szövegezését, mely a szokásos napi bérről szól, azzal helyettesitjük, hogy a munkaszüneti napon a végzett munkáért az azon a vidéken szokásos napszám külön kifizetésére lesz a gazda kötelezve. Ugyanezen §. utolsó kikezdéséből a kertész kihagyandó, felvettük ellenben azt az intézkedést, hogy az egy egész, illetőleg 2 félnapi törvényes munkaszünet helyett a szerződésben a cselédre nézve kedvezőbb megállapodást lehet létesíteni. A 31. §-ban kisebb irályi módositáson túl a 3 napban kiszabott határidőt 8 napra emeltük. A 33. §. Ezen §-nak a földmivelési bizottság által elfogadott szövege hosszabb és behatóbb tárgyalás alá került ós végül a bizottság többsége az ellentétes inditványok elvetésével ugy határozott, hogy a 33. §. az alább közölt szövegezésében terjesztessék a törvényhozás elé. Ezen határozat megokolásául kiemelendő az, hogy a gazda részéről jövő megdorgálás esetén elejtett kifejezések sem az 1876: XIII. t.-cz., sem pedig az ide vonatkozó német törvények szerint nem költik azt a vélelmet, mintha ez által a gazda a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna. Ezen rendelkezés nem jelenti azt, mintha a cselédnek tényleges becsületsértés esetén ne volna joga a gazdával szemben a megfelelő hatóságoknál elégtételt keresni. A kik azt hiszik, hogy ez igy van, tévednek. A §. tárgyalt szövegezése szerint a cseléd csakis arra lesz kötelezve, hogy a becsületsértő szándékot bizonyitsa. Ennyinek felvételét a gazdaságban kivánatos rend és fegyelem érdekében