Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról

84 476. szám. pedig a cselódlakások tekintetében a 29. §-ban kimondott elvre utalni. Ezekkel szemben állanak a legalább maximumukban nem egy esetben súlyosabb büntetések, melyeknek súlyát azonban enyhiti az 1876 : XIII t.-czikkben kimondott minimumok törlése. A régi patriarchális viszonynak törvénynyel való visszaállítása a munkásügyi bizottság véleménye szerint sem tartozik a lehetőségek közé. Ennek erkölcsi alapokon, az összetartozandóság, a közös érdekek tudata s egymás iránti hajlandóság és megbecsülésből kell kisarjadni. A törvényhozás megtette kötelességót, ha ennek kifejlődésére a lehetőséget megadta. A többit kénytelen az okos ós humánus végrehajtásra s az érdekelt félek belátására bizni. Reméljük, hogy ha más nem, akkor a széthúzás ós egyenetlenségnek gazdaságilag is mutatkozó hátrányai meg fogják győzni úgy a gazdát, valamint a cselédet a békétlenség ós harcz áldatlan voltáról. A higgadt belátás terjedése mellett a cselédeknél minél szélesebb rétegeknek kell arra a meggyőződésre jutni, hogy a gazdával való békés együttélés reájuk nézve a nyugodt ós megelégedett élet föltótele. A gazda tálkapásra való hajlandóságát pedig nagy mértékben zabolázni fogja az a viszony, a melybe a kereslet és kinálat, tehát a munkaadó és munkátkereső a legutolsó fejlemények folytán jutott, a melynek főismérve a munkáskezek fokozódó értéke. Ez a körülmény egymagában véve is elégséges lehet arra, hogy a gazdák részéről mutatkozó visszaéléseket a legnagyobb mértékben csökkentse ós szeliditse. Az a munkaerő és reproductiv képesség, a mely az övéivel együtt körülbelül 1,300.000—1,400.000 főből álló külső cselédségben és hozzátartozóikban meg van, ugy a humanizmus, valamint a nemzeti gazdálkodás szempontjából megérdemli a fejlesztést ós a leggondosabb ápolást. Ez azonban természetszerűen csak az itt-ott ellentétes érdekek okos és pártatlan kiegyenlitóse révén érhető el. Ebből a tényből s a javaslatnak ide irányuló törekvéséből folyik azonban az a természetes, de nem épen kellemes körülmény, hogy a javaslatnak egyes, a köz érdekét órvónyesitő szakaszai az érdekeltség részéről támadásoknak voltak kitéve. Bizottságunk az ellenvetéseket ós emelt kifogásokat érdemük szerint igyekezett méltányolni s ezek alapján elfogulatlanul hozni meg Ítéletét s abban a hitben 'vagyunk, hogy ez sikerült is. Nagy súlyt helyezvén mindkét rész szempontjából a békés együttműködésre, bizottságunk hozzájárult a földmivelési bizottságnak a "szerződésszegésre való felbujtás tekintetében kimondott véleményéhez (57. §.), reméli azonban, hogy annak alkalmazása lehetőleg szűk határok között fog maradni. A törvényben kiszabott büntetési maximumok valószínűen visszafogják riasztani azokat, a kik különben készek lettek volna a bókének és rendnek nem egyszer alapos okok nélkül való megzavarására. Reá kell itt mutatni arra a nálunk igazán kevéssé méltányolt okra, mely a gazdák ós cselédek között rendesen a bajok és elkeserítő ellentétek forrása. A mezőgazdaságot évek sora óta nyomó válságot s az ebből eredő következményeket értjük. Apadó jövedelem és súlyosuló terhek mellett a gazdának akarva nem akarva takarékoskodnia kell. Ma az emelkedő szükségletekkel szemben fokozottabb és nem egyszer aránytalan erőfeszítések ós gyérülő bevétel állanak. Olyan helyzet, mely a békének ós megelégedésnek nem lehet állandó talaja sem a gazdánál, sem a cselédnél. Ilyen tágasabb szempontból fogva fel a kérdést következtetésre kell jutni, hogy egymagában a cselédkérdésben mutatkozó bajok ós ellentétek elég fontosak ahhoz, hogy a földet