Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-475. A földmivelésügyi bizottság jelentése a gazda- és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslat tárgyában

64 475. szám. A 30. §-ban a bizottság javasolja annak kimondását is, hogy a munkaszüneti napon a napi takarmánykészités is feladata a cselédnek, mint a mely tevékenység az állatok rendes ellátásának egyik lényeges része. Viszont azonban kimondandónak véli a bizottság, hogy ha a gazda munkaszüneti napon igénybe veszi a törvényben felsorolt munkák végzésén felül a

1 cselédet, köteles legyen a cselédnek a folyó napszámot megfizetni. Ez az intézkedés egyben biztositékot is képez, hogy a munkaszünetre vonatkozó szabály komoly ok nélkül nem fog mellőztetni. A 32. §-ból az adó felének fizetésére vonatkozó kötelezettséget a bizottság törölte, mert nem tartja elvileg helyesnek az adófizetés ilyetén áthárítását. E helyett az egész beiratási és egész tandíj fizetését a gazdára kivánja utalni a bizottság, azzal azonban, hogy a hol állami iskola van, csak az állami iskolába járó gyermek beiratási és tandíja terhelje a gazdát, mert ott, a hol állami iskola van, községi vagy felekezeti iskola támogatására elvileg nem lehet a gazdát kötelezni a cseléd helyett. A 33. §-t a bizottság az első bekezdésnek első mondatát kivéve egészen uj szövegben állapította meg abban a meggyőződésben, hogy a dorgálás miatt bűnvádi eljárásnak s a rendbirságnak teljes mellőzése minden ellentét eloszlatására alkalmasabb lesz. A 3B. §-ban az előleg s kölcsön beszámítására nézve feleslegesnek tartja a bizottság azt, hogy a gazda indítson eljárást s ezért az »előleg, Jcölcsön« kifejezéseket az első bekezdésből mellőzve a második bekezdésben vett fel az általános magánjogi szabályoknak megfelelő rendelkezést. A 36-ik §-ba a bizottság kimondandónak tartja, hogy a jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések behajtása végett elrendelt végrehajtás alól a cseléd ne legyen mentesítve, mert különben a pénzbüntetés helyett mindig elzárást kellene alkalmazni. A 41. §-ban az árverés napja helyett az árverés jogerőre emelkedését kivánja a bizottság a vevő kötelezettségének kezdőpontjául megjelölni, nehogy ha az árverés még nem jogerős, bonyodalmak keletkezzenek a cselédek kárára. A 42. és 43. §§-ok bekezdésének egyforma stiláris módosításával, a felmondási okul a bizottság az egy izben történt elítélést tartja elfogadhatónak s a 42. íi. c) pontjában a hanyagságból történt károkozást is felveendőnek tartja. Uj-pont képen felveendőnek tartja: f) ha a gondozására bizott állatokat figyelmeztetés daczára rosszul ápolja vagy épen kínozza. A 45. és 46. §§-okból a Te) pontot a bizottság, mint nem oda tartozót mind a két szakaszból törölte s a 49-ik §. végére tervezett megfelelő intézkedést. A kétizbeni elítélést a felmondás nélküli elbocsátásra a bizottság elfogadható oknak tartja s a 45. §. i) pontját s a 46. §. b) pontját ehhez képest módosította. A 46. §. g) pontja a 35. §-nál jelzett módosítással összhangba hozatott. A 46. §. j) pontja töröltetett, mert az ott felhozott ok az azonnali kilépésre gazdasági szempontból elfogadhatónak nem látszik. . A 49. §-ban a 45. §. a), b) ós i) pontjára, továbbá a 46. §. a), b) ós g) pontjára történt hivatkozást a bizottság törölte, mert ezekben az esetekben a kártóritósnek szükségét nem tartja indokolhatónak. A 49. §. végére a 45. ós 46. §§-ok törölt k) pontjához képest külön szöveget tervezett. Az 52-ik §-ban a bizottság kimondandónak véli, hogy a gazda a cselédkönyvbe nem irhát ugyan be külön minősítést, de külön bizonyítványt adhat a minősitésről. Az 54. §. végére uj szöveget tervezett a bizottság azon eset szabályozására, ha a gazda, mivel több cselédje akar távozni, mindnek nem adhat