Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-466. A földmívelésügyi bizottság jelentése a "marokkói sáska irtásáról" szóló 431. sz. törévnyjavaslatról

12 466. szám. fertőzött helyeknek szeptember hava s a következő év április hó 15-ike közötti időben s legalább 16 cmnyi mélységben való felszántását, illetőleg a fertőzött gyeprészek feltörését és meghengerezését is. Hogy mily terjedelemben történjék a mivelési mód megváltoztatása, az irtási eljárás során (4. §.) állapittatik meg. A felszántásra és hengerezésre a birtok tulajdonosa, haszonélvezője, illetőleg bérlője, vagy a birtok önálló gazdasági vezetésével megbízott alkalmazott kötelezendő s amennyiben annak április hó 15-ig egyesek eleget nem tettek vagy nem megfelelő módon tettek eleget, a munkálatok a hatóság által a mulasztó kárára és költségére hivatalból foganatositandók. A hatóság e rendelkezése ellen felebbezésnek csakis birtokon kivül van helye. ; s. §. A felszántott területet a felszántás, illetőleg a gyeptörés után következő június hava utolsó napjáig sem ujabban szántani, sem felásatni, sem semmiféle olyan mélyebb talajmunkának nem szabad alávetni, amelynek következtében a lefordított és sáskával fertőzött talajrészek a föld felszínére ismét felkerülnének. Hogy a felszántqtt területek, a feriőzés tovább terjedésének veszélye nélkül rétté, vagy legelővé mikor alakithatók ismét át s a birtokos mikor térhet át oly mivelésmódra, mely a talajnak az április 15-ike és június hó 30-ika közötti időben való megbolygatásával járna, azt a földmivelésügyi minister határozza meg, Ezen idő leteltével a közlegelöktől elvont ilyen feltört területek eredeti állapotukba okvetlenül visszahelyezendők. A mivelési mód megváltoztatásának elrendelése és az ezzel kapcsolatos intézkedések állami kártalanításra igényt egyáltalán nem adnak, a földmivelésügyi minister azonban egyes különös méltánylást érdemlő esetekben a kisbirtokosoknak megfelelő segélyt adhat. 9. §. Községek és birtokosságok legelőinek a sáska irtása czéljából elrendelt feltörése esetén a feltört legelőrészek csakis takarmánytermesztésre használhatók s ily czélra azoknak adandók bérbe, akiknek állatai a legelőterületről a feltörés folytán kiszorultak. A bérösszeg az illető területre a legelői szabályrendelet szerint kihajtható állatok legeltetési dijánál és az illető területre eső évi adó aránylagos részénél nagyobb nem lehet. Hol a legelőterület oly kiterjedt, hogy a felszántandó terület elvonása által a legeltetésre jogosultak érdekei nem érintetnek, vagy az eddigi legeltetésre kihajtott állatlétszám csökkentése szükségessé nem válik, a földmivelésügyi minister az érdekeltek kérelmére az előző rendelkezések foganatosításának kötelezettsége alól felmentést adhat. 10. §. Kihágást követ el és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a 6-ik §-ban megállapított szolgalom gyakorlatát meg nem engedi, vagy akadályozza. li. s. Kihágást követ el és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a magán egyén: aj a ki a marokkói sáskafertőzés megállapítása czéljából előirt felügyeletet, illetőleg bejelentést pontosan nem teljesiti (1., 2., 3. §.);