Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

485. szám. 145 Áthozat: 14,030.080 K 9. Soronkivüli előléptetés czimén 100.000 „ 10. Státusrendezés czimén 197.570 „ 11. Pályafelvigyázók utiátalánya czimén ......... 42.000 „ 12. Ruhajárandóság javítása czimén 115.500 „ 13. Mozdonyfütők helyettesitési dijai czimén 10.000 „ «;# Összesen 77^14,495.150 K. E kiadási többletek közül a folyó évben a 7—13. tételek alatti 1,734.190 K az 1907. évi költségvetés alapján lesz fedezhető, ellenben fedezetlen kiadásként jelentkezik 12,760.960 K. Az összes 14,495.150 K évenkénti kiadási többletből, a mint ez a 10. sz. mellékletből kivehető, a tisztviselőkre és tisztviselő-gyakornokokra 31 -65%, a többi évi fizetéses alkalmazottakra pedig 68-35% esik, megjegyezvén, hogy a jelenleg élvezett fizetéseknek, lakáspénzeknek és korpótlékoknak az 1907. évi költségvetés szerinti aránya a tisztviselők és tisztviselő-gyakornokok javára 32-65%, a többi évi fizetéses alkalmazottak javára 67-35%, a miből látható, hogy a javitásbőra B. táblázatba foglalt személyzet a jelenleginél is nagyobb arányban részesül. Nem szabad azonban itt szem elöl téveszteni, hogy a jelenlegi illetményrendezés többletei csak akkor adnak tiszta képet, ha ezekhez az 1904. évi csonka fizetésrendezés többletei is hozzáadatnak, mert a jelenlegi rendezés tulajdonképen az 1904. évi elégtelen rendezés Idegészitése és teljes kiépítése. Ha tehát egészen tisztán akarunk látni, a jelen törvényjavaslatban megállapított fizetések nemcsak a mostani, hanem az 1904. évi rendezés előtti fizetésekkel is összehasonlitandók. E czélra szolgál a 11. sz. mellékletet képező összehasonlító kimutatás. Ha ezek szerint már most figyelembe veszszük azt is, hogy az 1904. évi fizetésrendezés alkalmával az államvasuti alkalmazottak illetményeinek emelése 6,248.799 K-t igényelt, kiderül, mikép az egymást három évi időközben követő 1904. évi és 1907. évi illetmény-szabályozásokkal az érdekelt személyzet anyagi helyzetének megjavitásá,ra összesen: 6,248.799 + 14,495.150 =20,743.949 K évi többköltség fordittatik. Ez összeg az 1907. évre az államvasutak összes személyi járandóságaira felvett 81,483.740 K kiadásnak több mint 25%-át (25-45%) teszi. Oly nagy áldozat ez az állam részéről, melylyel szemben a kormány nevében kötelességem kijelenteni, hogy a tervezett illetmény-szabályozás folytán az államra háruló nagy megterheltetést a kormány tovább fokozhatőnak nem tartja és következéskép a javaslat pénzügyi keretén túlterjedő minden további törekvést olyannak kell tekintenie, amelyhez semmi körülmények között hozzá nem járulhat. Ez állásponthoz a kormány annál is inkább ragaszkodni kénytelen, mivel a magyar királyi államvasutak alkalmazottainak illetményei, a jelen törvényjavaslatban tervezett szabályozás keresztülvitele után, nemcsak a magyar és osztrák állami, továbbá az osztrák államvasuti és a cs. kir. szabadalmazott déli vasúti alkalmazottak illetményeit fogják jóval túlhaladni, hanem nagy részt .el fogják érni, sőt egyes kivételektől eltekintve, tul is fogják haladni a külföldi, nevezetesen az olasz, porosz és belga államvasutak alkalmazottainak illetményeit is, amint ez a 12. sz. mellékletet képező összehasonlitó kimutatásból kivehető. Képvh. iromány. 1906—1911. Xffi. kötet 18