Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

485. szám. 137 Ezen álláspontomnál fogva a VIII. fizetési osztálytői kezdve, a főiskolát végzett és a többi tisztviselők között semmi megkülönböztetést nem teszek és a régi hivatalnoki fizetési táblázat szerinti formális, de nagyobb gyakorlati jelentőséggel amúgy sem birt, minősitési megkülönböztetéseket elejtettem. Áttérve a tisztviselők részére kilátásba vett lakáspénzekre, előre bocsátom, hogy azok megállapításánál továbbra is fentartani kívánom az államvasutaknál már eddig is meghonosított s a gyakorlati szükségnek is megfelelő öt lakáspénzosztályt, természetesen a nehéz viszonyok követelményeinek lehetőleg megfelelő uj, magasabb • lakáspénzekkel, a melyeknek alapjait akként szabtam meg, hogy azok a tényleges lakásviszonyoknak lehetőleg megfeleljenek. A vidéki lakáspénzek olyképpen állapíttattak meg, hogy a II. lakáspénzosztályban az I. lakáspénzosztályban felvett lakáspénz 80%-a, a III. lakáspénzosztályban 70%-a, a IV. lakáspénzosztályban 60%-a, az V. lakáspénzosztályban pedig 50%-a állapíttatott meg lakáspénzül. Némi kivételt kellett tennem e százalékos megállapítás alól a IV.—

VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők Il-ik lakáspénzosztályánál és a VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők V-ik lakáspénzosztályánál azért, mert a fentebb említett százalékos lakáspénzmegállapitás e lakáspénzeknél nem eredményezett volna magasabb lakáspénzt, mint a mennyi az illető fokozatokban már az 1904. évi fizetésrendezés előtt is meg volt, sőt a százalékos megállapítás a IV. fizetési osztály II-ik lakáspénzosztályában még ennél is kevesebbet eredményezett volna. Már pedig a lakáspénzek megállapításánál is az volt a czélom, hogy ezek is lehetőleg az egész vonalon, az országszerte megdrágult lakásviszonyokhoz képest, mindenütt általánosan felemeltessenek vagy legalább is a redukcziótől megóvassanak. Az egyes állomásoknak lakáspénzosztályba sorozásánál az I. lakáspénzosztályba csak Budapest, Fiume és a magyar szent korona országain kivül fekvő állomáshelyek; a II. lakáspénzosztályba a Budapesten kivül fekvő üzletvezetöségi székhelyek; a III-ikba a nagyobb vasúti góczpontok; a IV-ikbe általában a többi városok és az V-ikbe az I—IV. lakáspénzosztályba nem sorolt állomáshelyek soroztainak. A tisztviselők lakáspénzének az A. táblázatban tervbe vett megállapítása az eddigi tisztviselői lakáspénzekkel szemben a 3. sz. melléklet szerint mintegy 905.000 K többköltséget okozand. A többi évi fizetéssel biró személyzet B. táblázatának megállapításánál teljesen szakítottam az eddigi táblázatok rendszerével, mely szerint külön-külön táblázatok, különböző számú fizetési osztályokkal és fokozatokkal létesíttettek a kezelőnői, az altiszti, a szolgai és az őri személyzet részére. Ezekhez járult volna most, az e részben fölhangzott kívánalmak teljesítése esetén, egy külön segédtiszti és egy külön mozdonyvezetői táblázat. Ennyi sok különféle táblázat megalkotásának a nehézségei önként előtérbe tolták az úgynevezett porosz rendszer előnyeit, a mely rendszer abban áll, hogy a szolgálat természetének megfelelően az összes személyzetet szolgálati ágak s illetve a munkakör szerint apróbb tagozatokba osztva, vagyis az egynemű és egyenlő jelentőségű személyzetet külön-külön csoportokba foglalva, azt a csoportokon s azok fizetési fokozatain belül egyenlő fizetésben és előmenetelben részesiti, az összes személyzetet felölelő csoportokat pedig egyforma rendszer szerint, rangkülönbség nélkül egy fizetési táblázatba olvasztja egybe. • .-'••- . ' Ha már tagozni kellett — amint hogy kellett — az alsóbb személyzetet, akkor már helyesebbnek mutatkozott egészen e rendszerig elmenni. Ha ez nem így történik, a legjobb akarat mellett is alig lehetett volna igazságosan megoldani azt Képvh. iromány. 1906—1911. XITI. kötet. 18