Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról
• / 340 442. szám. 1-ső melléklet a 442. számú irományhoz. • A pénzügyi bizottság . jelentése „a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitdk járandóságairól" szóló törvényjavaslat tárgyában. A felekezeti és községi néptanítók panasza, hogy a megváltozott életviszonyok között javadalmazásuk nem áll arányban sem a nagy állami feladattal, melyet végeznek, sem a minimális igényekkel, melyeket irányukban az élet támaszt: az egész ország közvéleménye előtt visszhangra talált. E panaszt van hivatva orvosolni az előttünk fekvő törvényjavaslat. Meg akarja pedig orvosolni úgy, hogy egyrészt kellő összhangba hozza a tanítók igényeit és az ország pénzügyi helyzetét, másrészt pedig tekintettel van az iskolaíentartók anyagi viszonyaira. Ott, ahol az egyes iskolafentartók képtelenek akkora javadalmazásban részesíteni tanítóikat, amekkorát ez a törvény előir: felajánlja az állam, segítségét. Ezzel szemben azonban fentart az állam részére minden jogot arra nézve, hogy egyrészt a tanítás sikeres legyen, másrészt pedig, hogy megóvassék az állam egységének és a nemzet souverénitásának jogos érdeke. És különösen az utóbbi vonatkozásban igen nagy fontosságot kell e javaslatnak tulajdonitanunk. Oly intézkedéseket tartalmaz ez, hogy minden iskolára ki kell függeszteni a magyar czímert és ünnepeken a magyar zászlót, hogy minden tanteremben ott kell lenniök a nemzet történetére vonatkozó fali tábláknak és hogy minden tanítónak esküt kell tennie a haza iránti hűségre. A mely intéz kedések a nem segélyezett iskolákra is vonatkoznak, s lehetetlenné teszik azt. hogy az iskola lehessen a hazafiatlan törekvések melegágya. De az államilag segélyezett iskolákkal szemben sokkal többet követel meg a javaslat. Az ily iskolák növendékei, kell hogy magyarul tanulják a .történelmen és földrajzon kivül a számtant, s ugy oktatandók, hogy gondolataikat ki tudják fejezni érthetően magyar nyelven is. Mindezek az intézkedések államiságunk szempontjából oly fontosak, hogy daczára a nagy kiadásoknak, melyeket e javaslat törvényerőre emelkedése maga után fog vonni, mégis a legnagyobb örömmel kellett azt üdvözölnünk. S midőn elfogadtuk a közoktatásügyi bizottság által lett módosításokat, egyszersmind a magunk részéről is szükségesnek láttuk, hogy némely pontokra nézve változtassunk a. szövegen Az irálybeli és kisebb módosításokon kivül, kimondandónak tartottuk, hogy minden tanitó az esküt magyarul tegye le, abból indulva ki, hogy minden tanítónak kötelessége lévén a magyar nyelv tanítása. tudnia is kell magyarul s azon kivül is a jelen törvényjavaslat köztisztviselőnek minősítve őt, ebből szinte önkénytelenül folyik, hogy az esküt az állam nyelvén tegye le. Kimondandónak tartottuk továbbá, hogy az összes, államilag segélyezett vagy nem segélyezett iskolák magyarul állítsák ki a bizonyítványokat. A módosításainkkal és a közoktatásügyi bizottság módosításaival átszbvegezett javaslatot tisztelettel van szerencsénk beterjeszteni, s kérjük a tisztelt képviselőházat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Budapesten, 190/. márczius 8. Moitsy Pál s. k., Széli Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság előadója. a pénzíVjyi bizottság elnöke.
