Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

338 442. szám. tatással, hogy mulasztás esetén 20 kor.-ig terjedhető rendbüntetés alkalmazható s a kirovandó rendbírság az országos tanítói nyugdíj- és gyám-a.la.p javára fordítandó, fentartatott. A ministeri javaslat 32. §-a, mint a jelen törvényjavaslat 31. §-a azon styiárisszempontból szükséges módosítással, hogy a »fizetéskiegészités, akár pedig korpótlék« helyett a szövegbe »alapfizetés, akár korpótlék kiegészités« veendő be, szintén fentartatott. A ministeri javaslat 33. §-ában, mint a jelen törvényjavaslat 32. §-ában, az eskü szövegébe becsúszott azon sajtóhiba, hogy »annak alkotmányos« olykép javítandó ki, »hogy:« »annak alkotmánya«... Kihagyandó az eskü szövegéből, hogy a tanitó mely népiskolához van alkalmazva és a » gyermekek« meghatározás helyett »if|uság« teendő. Maga a ministeri indokolás kifejezetten kimondja, hogy az állami és nemzeti érdek megóvásának minimuma gyanánt jelentkező kövelehnénykép minden tanítótól megköveteli, hogy a magyar király, magyar haza és magyar alkotmány iránti hűségét esküvel megerősítse. Ennek szigorú keresztülvitele czéljából határozta el a közoktatásügyi bizottság, hogy az államsegélyt nem élvező népiskoláknál működő tanítók mindannyian, s nemcsak az első izben alkalmazottak, köteleztessenek az eskü letételére. Ép ezért a szóbanforgó szakasz utolsó bekezdését a styiáris szempontból is szükséges módosításokkal a következőkép szövegezte: »A tanitó csak ezen eskü tétele után foglalhatja el állását s az országos tanítói nyugdíjintézetbe csak ezen eskü letételének igazolása mellett vehető fel. A jelen törvény életbeléptének idejében már alkalmazásban lévő mindazon tanítók pedig, akik akár alapfizetés, akár korpótlék kiegészítés czímen már államsegélyt élveznek, kötelesek a jelen törvény életbeléptétől számított három hónap alatt, azok pedig, kik ily államsegélyt nem élveznek, egy év alatt a fennebbi esküt az itt meghatározott módon letenni. A tanfelügyelő a tanitó alapfizetésének vagy korpótlékának kiegészítésére engedélyezett államsegélyről szóló első nyugtát csak ugy láttamozhatja, ha a tanitó az eskü letételét okmánynyal igazolja. Bármilyen jellegű elemi népiskolánál alkalmazott olyan tanitó ellen, a ki az eskü letételét megtagadja, a jelen törvény 22. §'. c) pontja alapján, fegyelmi eljárásnak van helye«. A ministeri javaslat 34. §-ába,, mint a jelen törvényjavaslat 33. §-ába^ a közoktatásügvi bizottság felvétetnikivánta azon intézkedést,hogya nyomtatványminták bármily jellegű elemi népiskolánál magyar nyelven szerkesztendők és igy is töltendők ki s az értesítő könyvek, bizonyítványok magyar nyelven is kiállitandók. Az első intézkedésnek indoka az, hogy e nyomtatványok az állami ellenőrzés és a statisztikai adatszolgáltatás czéljaira is szolgálván, az állam hivatalos nyelvén vezettessenek. Az értesítő könyvek és bizonyítványok pedig, melyek állami jogokat adnak, vagy a melyekkel az állam területén egyik helyről a másikra menve, további iskoláztatást is keresnek a tanulók, az állam nyelvén is ki legyenek állítva. Mindezek figyelembe vételével a közoktatásügyi bizottság a szóban forgó szakaszt a következőkép szövegezte: »Bármilyen jellegű elemi népiskolánál magyar nyelvű és csak olyan nyomtatványminták (iskolai felvételi, előmeneteli és mulasztási naplók, mulasztási kimutatások stbj alkalmazhatók, a melyek a vallás- és közoktatásügyi minister által megállapított összes rovatokat tartalmazzák. E nyomtatványminták magyar nyelven töltendők ki. A községi iskolák és az államsegélyes hitfelekezeti nép/