Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

334 442. szám. megtörténik, a minek szükségszerű következménye, hogy oly tankönyvek, tan­szerek és tanítási segédeszközök nem használhatók, melyeket a vallás- és köz­oktatásügyi minister megelőzően nem engedélyezett, illetőleg helyben nem hagyott. A 21. §. első bekezdése világosabb meghatározás czéljából a következőkép szövegezfetett. »Ha az állam valamely községi vagy hitfelekezeti iskolai tanitó alapfizeté­sének <.< stb. A közoktatásügyi bizottság e szakasz negyedik bekezdését teljesen kihagyni javasolja, mert az állami felügyelet szempontjából minden körülmények között elegendőnek találja azon jogot, melyet a vallás- és közoktatásügyi minister a megelőző bekezdésében nyer, miért is sem nem szükséges, sem nem indokolt, hogy az iskolafentartők tanitó kinevezési joga az államsegély fokozottabb igénybe­vétele esetén teljesen elvétessék. A ministeri javaslat 22. §-a a 12. §-sal már megelőzően összevonatott. A 23. §. a hitfelekezeti hatóság fegyelmi jogairól szól. Szükséges azonban, hogy a községi elemi népiskolai tanítók fegyelmi ügyei is szabályozást nyerjenek s e czélból a javaslatban lefektetett alapelvek figyelembe vételével az 1876:XXVIII. t.-cz. 7. §-ának 3. és 4. pontja megfelelően módo­sittassék. Ép ezért a közoktatásügyi bizottság a törvényjavaslat 22. §-a gyanánt a kö­vetkező szövegű szakaszt ajánlja elfogadásra. »22. §. Az 1876: XXVIII. t.-cz. 7. §-ának 3. és 4. pontja a községi elemi népiskolai tanítók tekintetében a következőleg módosittatik: 1. A községi elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el: a) ha a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen törvény 16., 19. és 20. §-aiban kitűzött czélnak megfelelő, sikerrel, illetőleg nem az ott felsorolt rendelkezések szerint tanítja, vagy ha a 16. és 17., illetve 20. §§. meg­hagyásainak nem tesz eleget; b) ha az iskolában a kormány által eltiltott, vagy a 20. §. esetében a mi­nister által nem engedélyezett tankönyveket vagy ilyen taneszközöket használ; c) ha államellenes irányt követ; államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatá­rozott alkalmazása és az állam czímere, jelvényei és zászlója ellen irányul; d) ha hitfelekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy ha törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával amit vagy ha növendékei vallását sértő nyilat­kozatot tesz; e) ha az 1903: IV. t.-cz. 18. §-ának tilalma ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik; f) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által; g) a növendékekkel való durva bánásmódja által; h) a felettes hatósággal szemben tanúsított engedetlenség vagy durva tisz­teletlenség által; i) egyáltalán tanítói és nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy azzal ellenkező minden cselekedete által. A felsorolt fegyelmi vétségek egyaránt megtorolandók, történtek legyen azok

Next

/
Oldalképek
Tartalom