Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-433. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. törvényczikknek módositása tárgyában" 352. szám alatt beadott törvényjavaslatra nézve

210 433. szám. ritkábban tétethetők, s különben is a pergátló kifogás folytán netán elrendelendő becsű, a per érdemi elbírálásánál is gyakran szükségessé válnék: ez az aggály a javasolt rendelkezés mellőzésére elég alappal nem bír. 2. §. A bizottság a javaslat vonatkozó indokai alapján a javasolt rendelkezést helyesli. 3. §• A sommás törvény életbelépte óta nyert tapasztalatok szerint a kir. Ítélőtábláknak a felülvizsgálati biráskodás terén kifejtett működése általáben oly kielégitőnek mutatkozott, a bizottság a kir. Ítélőtáblák felebbviteli hatáskörének kiterjesztését a javaslat indokolásában kifejtett indokok alapján és annyival inkább elfogadhatónak találja, mert a jogegység megóvása szempontjából a kir. Curiának a 2.500 K értéket meghaladó perekben módjában lesz irányt szabni. A bizottságnak alapos aggályai vannak e szakaszban javasolt korlátozás tekintetében, a mennyiben a jogkereső közönség jogérzékét nem fogja megnyugtatni kellően az, hogy például az első bíróság ítéletével homlokegyenest ellenkező Il-od bírósági ítélet ellen jogorvoslatnak helye nem lesz. Tekintettel azonban a javaslat vonatkozó indokaira, s különösen arra, hogy a javaslati rendelkezések átmenetieknek terveztetnek, a mennyiben az egységes perrendtartás mielőbbi megalkotása kilátásba helyeztetett s a törvényelőkészitósi munkálatok már előrehaladott stádiumban vannak, minthogy a Curia tehermentesítése szempontjából addig is radikálisabb intézkedésre van szükség, a bizottság e szakaszt is elfogadandónak véli. 5. §. A javaslat indokolásában kifejtettek alapján a bizottság e rendelkezéseket helyesnek ós czélszerűnek tartja. 6., 7. §§. A bizottság a házassági perekre vonatkozó rendelkezéseket, a javaslat indokai alapján helyesli. A 6. §-ban a holttányilvánítási vagy az elhalálozás tényének birói megállapítása iránti eljárásban is a hivatalból való felülvizsgálat mellőzendőnek javasoltatik. Minthogy ily perekben az a fél, a ki ellen az eljárás folyamatba tétetik, saját személyében perben nem áll, s érdekeit csupán gondnok képviseli, minthogy ily körülmények között a bíróságnak esetleges tévedése, vagy a gondnok mulasztása reá nézve helyrehozhatlan kárral járhat, de a közérdek szempontjából is szükséges, hogy az eljárás minél szélesebb körű