Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-432. A közoktatásügyi bizottság jelentése "az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről" szóló 410. számú törvényjavaslatról

432. szám. 197 tséges intézkedni: a midőn ugyanis a tanitó kisebb fizetésű állomásról magasabb fizetésű állomásra és a midőn nagyobb fizetésűről kisebb fizetésűre helyeztetik át. 6. A tanitók fegyelmi vétségeit és a fegyelmi eljárást tárgyazó 14-ik §. oly irányban szenvedett módositást, hogy a fegyelmi vétségek megtorlását kiterjesztő intézkedés az összes fegyelmi vétségek felsorolása után iktattatott a szövegbe. A 3-ik pontba felvétetett, hogy a fegyelmi alá vont tanitó védő segitségét is veheti igénybe, továbbá, hogy a fegyelmi választmánynak az a tagja, a ki a tanitó ellen panaszt vagy vádat emelt, nem vehet részt a tanácskozásban és Ítélethozatalban. A fegyelmi büntetések közé felvétetett az igazgatói megbizatás s azzal együtt az igazgatói pótlék megvonása. 7. A 15-ik §-ból kihagyatott az állami kisdedóvódák felügyelő bizottságának kinevezésére vonatkozó intézkedés. A gondnokság hivatalból való tagjait illetőleg kihagyattak a hitoktatók, valamint az 187.6: XXVIII. törvény czikknek megfelelően állapittatott meg, hogy a gondnokságnak, ott a hol ugyanannak a hitfelekezetnek több lelkésze van, csak egy lelkész lehet tagja. Ugyancsak az idézett s az iskolaszékekről intézkedő törvénynek analógiája szerint törtónt a módositás a tanitók által a gondnokságba választandó képviselőt vagy képviselőket illetőleg. 8. A 16. §-ban mint felesleges kihagyatott az eredeti szövegből a gondnoksági tagok felemlitése előtt a »hivatal szerint való« jelző, úgyszintén hasonló okból a 19. §-ból kihagyatott e közbeszurás: »a mikor aztán a gondnokság összes'tagjait a főispán nevezi ki.« 9. A gondnokság kötelességeiről szóló 20. §-ba, mint szükséges intézkedést fel kellett venni, arra az esetre, a midőn a község kivan hozzájárulni az állami elemi népiskola fejlesztéséhez anyagi áldozatokkal, az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 40. §-ának módositását, a mely határozottan ellene mond a község esetleg ily irányú óhajtásának s kizárja az állami iskola fejlesztéséhez való hozzájárulást. 10. A 24-ik §-ban szükséges volt kijelenteni, hogy a földmivelésügyi és pénzügyminiszter által fentartott iskolák tanitóira és tanitónőire a fizetésüket szabályozó eddigi intézkedések hatályon kivül helyeztetnek. E tanitókra •ós tanitónőkre vonatkozólag azonban esetleg, ha természetben magasabb illetményekkel bírnának, mint a mennyit e törvény hatálya megenged, szükséges volt e járandóságokat illetőleg egy alternatív intézkedést csatolni a szakaszhoz. Tétettek végül némely apróbb styláris módosítások s némely helyt a felsorolt módosításokból kifolyólag alakíttatott a szöveg. Ezek után bátrak vagyunk az idecsatolt módosított szövegben a kiadott törvényjavaslatot a tisztelt Képviselőháznak ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. A képviselőház által a közoktatásügyi bizottsághoz áttett kérvények a bizottsági tárgyalásoknál figyelembe vétettek, s azoknak e törvényjavaslatot érintő része e törvényjavaslatnak képviselőházi tárgyalásra kitűzése s annak elfogadása által elintézetteknek tekintetnek. Kelt Budapesten, a képviselőház közoktatásügyi bizottságának 1907. évi márczius hó 1-én tartott üléséből. Sághy Gyula s. k., Bedóházi János s. k., •a közoktatásügyi bizottság elnöke. a közoktatásügyi bizottság előadója.