Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-431. Törvényjavaslat a marokkói sáska irtásáról
194 431, szám. kötelességévé teszi, az egyéb költségek pedig részben a kincstár, részben a törvényhatóság által hordozandók. Méltányosságból oly rendelkezést vettem fel, hogy különös mérlegelést igénylő esetekben s a belügyi és pénzügyminister urakkal egyetértőleg a költségeknek esetleg 2 /3 részét is elvállalva, fárczám terhére s az előlegezett költségek visszatérítésére a törvényhatóságoknak több> évi részletfizetést is engedélyezhetek. . Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert tekintetbe kellett vennem a sáska pusztítása által úgyis nagymértékben beállott károsodásokat és azokat a nehézségeket, a melyekkel a törvényhatóságoknak az ilyen előre nem látott csapásból származó rendkívüli költségekről való gondoskodás alkalmával küzdeniük kell. A 6. §-ban megállapított szolgalom természetes következménye annak, hogy a sáskairtás sikeres foganatosítása első sorban annak a birtokosnak az érdeke, a kinek birtoka fertőzve van, mert kikelés után először is az illető birtok növényzetét semmisíti meg. A sáskairtás mindig csak olt folyik, a hol e rovar már letelepedett s a hol az kárt is fog tenni. Az ez idő szerint alkalmazásba kerülhető irtásmódok folytán pedig senki sem szenvedhet nagyobb kárt, mint a minőt a fáska okozott volna neki akkor, ha az veteményeit lepte volna el. A hol a sáskafertőzés helye már a kikelés előtt megállapítható, ott a legbiztosabb s legolcsóbb módja az irtásnak az, ha a tulajdonos a fertőzött területet felszántja s az ií-y föld alá került peték felszínre hozatala, a talaj további bolygatásának kerülésével megakadályoztatik. Ez iránt intézkedik a javaslat 7. § a. Történjék ugyanis az irtás akár az angoloktól Cyprus szigetén és a francziáktól Észak-Afrikában használt ciprusi sövényekkel, akár gépekkel, az mindig nemcsak költséges, hanem a marokkói sáska gyors fejlődése miatt olyan rövid időre 20—25 munkanapra van szorítva, hogy a teljes eredmény, mint a honi irtások példája bizonyítja, kis 3—4000 kat. holdas területen elérhető ugyan, de nagyobb területen mindig kétséges lesz. Ilyen helyeken,— mint azt nemcsak a hazai, hanem a külföldi esetek is igazolják — a munka éveken át eltarthat Az állatok és az emberek mozgása által megriasztott sáskák, az irtási helyekről elvonulva, kiterjedtebb területeken külön-külön szigeteket alkotnak, melyeknek helyei lelkiismeretes ellenőrzés mellett is csak nagy utánjárással állapithatók meg s az irtás, ha a fertőzött helyek megállapittattak is, legtöbbször már csak elkésve alkalmazható. Ezzel szemben pedig bizonyos az a tapasztalat mind hazánkban, mind jelesül Amerikában, a hol a marokkói sáskához egy más fajú, de hozzá hasonló életmódú sáska (Caloptenus sdretus) és más fajok fordulnak elő és némely évben több millió koronányi kárt is okoznak, hogy ama helyek feltörése és kultúra alá hozása, a mely helyekre a sáska tojását tömegesen letojja, a marokkói, vagy hozzá hasonló életmóddal bíró más sáska elhatalmasodását vagy teljesen lehetetlenné teszi, vagy erejét annyira összetöri, hogy annak irtása azután már kevésbbé költséges, vagy olyan kis területre szorul, hogy az a mezőgazdaságra ártalmatlanná válik. Hogy a gyepek feltörése mennyire kedvez a sáska ellen való küzdelemben, nagyobb példa erre a Torontál vármegyei 1889—1892. évi sáskafertőzés, a mely ma már igen jelentékeny részben fel van törve és állandóan tiszta a sáskától. Kisebb példák erre az ecsegi puszta (Dévaványa községhsz tartozó JászNagykun-Szolnok várm.) egy része cs továbbá az 1888. évi péczeli kis fertőzés, a melynek szintén végett vetett a gyepfeltörés, illetőleg az illető fertőzött terület telszántása. .
