Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-395. Törvényjavaslat a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasut részvénytársaság küküllőszög-sóváradi és sóvárad-parajdi vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában

395. szám. 517 A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő II-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szálli tandók. A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és'gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súly tételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0-80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú osztályban 1 K 80 f, a II. mérsékelt darabárú osztályban 1 K 20 f és a terjedelmes árúk után 2 K 40 f. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 f díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkénli díjtétel szolgál — maximális viteldíj gyanánt — a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési- és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a' különvonatok szállitására és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek — az engedélyes társaság meghallgatása mellett — a díjszabásokat megfelelően leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás — tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira — az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend. Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát a társaság a m. kir. államvasutakra ruházza át, és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyes társaságnak csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes társaság meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar ür. minister által fog egyoldalulag megállapittatni;