Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-339. Törvényjavaslat a koronaérték megállapitásáról szóló 1892. évi XVII. törvényczikk további kiegészitéséről

30 339. szám. Melleklet a 339. számú irományhoz. Indokolás „a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. tórvényczikk további kiegészitése tárgyában" előterjesztett törvényjavaslathoz. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag létrejött és az 1892. évi XVIII. tőrvényczikkbe czikkelyezett szerződés alapján mindkét államban összesen 60,000.000 korona nikel érme volt veretendő, a melyből a szerződéses megosztási kulcs szerint (30:70) Magyarországra 18,000.000 korona, Ausztriára pedig 42,000.000 korona esett. Ez az érmemennyiség már mindkét államban teljesen kiveretett és alig számbavehető összeg kivételével a forgalomnak át is adatott. Ily érmék iránt azonban állandó és emelkedő kereslet mutatkozik, ugy, hogy ha további veretes iránt gondoskodás nem történik, beállhat az az eset, hogy a felmerülő igényeket sem az állami pénztárak, sem a pénzváltással megbizott Osztrák-magyar bank a készletek elégtelensége miatt, kielégiteni nem lesznek képesek. Igazolja ezt az a körülmény, hogy a m. kir., központi állampénztárban a folyó év november végén kereken csak 180.000 K értékű nikel érme-készlet állott rendelkezésre, valamint, hogy az Osztrák-magyar bank összes pénztáraiban a nikel érmék készlete 1906. szeptember végén 3,051.720 Kt tett. Ez a készlet azonban apadóban van. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy a bank 1903. évben 833.000 Kval, 1904. évben 2,403.000 Kval, 1905. évben 662.800 Kval és a folyó év első kilencz havában 1,383.600 Kval többet adott ki, mint a mennyi ilyen érmékből pénztáraiba visszafolyt, kétségtelen, hogy a nikel érmék contingensének szaporítása sürgősen szükséges. A forgalom ez igényeinek kielégitése érdekében azt vagyok bátor javasolni, hogy a nikel érmék mennyisége további 6,000.000 Kval szaporittassék. Ezekre az érmékre az 1892. évi XVII. törvényczikk határozatai (súly, átmérő, külső kiállítás, fizetési erő stb.) változatlanul érvényesek lesznek. Figyelemmel arra, hogy Ausztriával fennálló érme szerződésünk szerint a váltópénz csak a szerződő felek egyetértésével szaporítható, a törvény hatályba lépte ily szerződéses megállapodás létrejöttéhez kötendő. (2. §.) Az érmeszerződést kiegészitő ujabb pótszerződés tervezetét a 400. számú javaslatban vagyok bátor előterjeszteni. Budapest, 1907. évi január hó 11-én. Dr. Wekerle Sándor s. k, a pénzügyministerium vezetésével megbizott m. kir. ministerelnök.