Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-220. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zombor-óbecsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

I • „ ' ... 220. szám. .,. .: '— L'; ^ 83 hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és müvek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. E tekintetben kivételt csak a Szabadka-dályai és budapest-zimonyi vasutakkal párhuzamos vonalrészek képeznek, a melyeknél a töltés lábánál hagyandó padkának és a kisajátítási védőszalagnak is l'O m. szélesnek kell lennie. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátitás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásitása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformátiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvóintézkedések, valamint a szükséges vizmentesitési és biztositási munkák alkalmazandók, melyek előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajr landó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep- és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztositandók. A pályának azon részein, a melyek a Ferencz-csatorna medrébe esnek, a vasúti töltés lejtői a csatorna legmagasabb duzzasztott vizszine, illetőleg a Tisza folyó legmagasabb árvizszine fölött lévő 0-5 méter magasságig — az elrendeléshez képest — megfelelő méretű kőlábra támaszkodó kőburkolattal, vagy fűzfafonások közt létesített kőkirakással lesznek biztositandók. A hó vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőke terhére elrendeltetni.