Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-220. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zombor-óbecsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

70 ,•>. -- 220. szám. beszélő és villamos jelzőberendezéseket a vasút területén felállíthassa, j-alen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szük­séghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővíté­sekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vaeut területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministeitől mindenkor külön engedély kérendő. ., Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző­berendezéseket, illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1880. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyez­mény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési fel­tételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesz­tése melleit oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illelve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj épi:kezesek és meglevő berendezések bővítése alka'mával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigaz­gatóság létesít, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező tám­szerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1880. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasut­üzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbí­tására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére ille­tékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselők­nek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom