Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-219. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a mocsolád-siófoki helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

219. szám. 51 A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok a kibocsálandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministefhez felterjesztendök s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintái­nak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövede­lemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Fel­veendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély­tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek bevál­tását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. * A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélye­zési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután követ­kező 90 évben állapiítatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és teher­mentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes, vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és teher­mentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozé­kainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvény­czikk 2. t--ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld-.és műmunkálatokat, a fel­es alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pálya­udvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel,.az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóhazakkal, távírda-, távbeszélő­és -villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanok­kal egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalék­alapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom