Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-281. Törvényjavaslat a marokkói reformok tárgyában Algecirasban tartott nemzetközi értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről

Tj3 *?•• j 522 S£*%$é&/- 28

1- szám. tettel a többi hatalmak nevében Olaszországnak marokkói képviselője, mint a tangeri diplomácziai testület doyenje megbízatott, hogy a marokkói szultán ratifikáczióját eszközölje ki, s ezt a többi hatalmakkal a spanyol kormány írtján közölje. Ennek a közlésnek ugyanaz a hatálya lesz, mintha a marokkói szultán kiküldöttjei is aláirtak volna a főokmányt és helyettesíteni fogja a szultán ratifikáczióját is. A svájczi kormánynyal való érintkezés — a főokmány azon rendelkezése szempontjából, a melyek a rendőrség főfelügyelőjére (7. czikk) és a lausanne-i szövetségi bíróságra (45., 46. czikk) vonatkoznak — a spanyol külügyministerre bízatott. Az algecirasi főokmány a íészt vett hatalmaknak a már bírt jogokon felül (melyek között volt eddig is a konzuli bíráskodásra való jog) nemcsak számos gazdasági előnyt nyújt, hanem olyan jogokat is biztosit,: a melyeknek segélyével az érdekelt hata'mak a marokkói közviszonyok rendezésébe jóformán közvetlenül befolyhatnak. A konferenczián részt vett hatalmaknak Marokkóval való kereskedelmére ez kétségtelenül igen előnyös ós ennélfogva, habár Marokkóval való kereskedelmünk eddigelé meglehetősen jelentéktelen, mégis érdekünkben áll, hogy a főokmány hoz mi is hozzájáruljunk, még pedig anynyival is inkább, mert már az előbb jelzett u. n. madridi egyezményben (1882 : XIX. t.-cz) szintén részt vettünk. Ezek előrebocsátása után a beczikkelyező törvényjavaslat egyes rendelkezéseihez a következő megj egyeseket fűzhetem: Az 1. §. a törvénybe iktatást mondja ki a szokott formában. A 2. §. összefügg azzal, hogy a főokmány több büntető rendelkezést is tartalmaz. így a 19. czikk értelmében a 13. czikk ben megjelölt tárgyaknak " (fegyveiek, lövőszerek stb.) Marokkóba való behozatala vagy annak kísérlete a 22. czikk értelmében pedig ily tárgyaknak ottan ottan való csalárd eladása, elrejtése vagy forgalomba hozatala büntetendő cselekményeket képeznek, melyeknek szabadságvesztésből (emprisonnement) és pénzbüntetésből vagy e kettő egyikéből álló büntetését a 20. ós 21. czikkek határozzák meg. Ezen büntetendő cselekmények felett a bíráskodás 19., 23 , 24., 25. é3 29. czikkekből kitünőleg, a mennyiben ezen cselekményeket nem marokkói alattvalók követik el, az illetékes konzuli bírósagot illeti. A főokmány 88. és 89. czikkében meghatározott szabadságvesztés és pénzbüntetéssel ós bizonyos esetekben e kettő egyikével büntetendő cselekményt képez továbbá a csempószkedós, vagy ennek kísérlete oly árúkkal, a melyeknek behozatala vagy kivitele különben meg van engedve. Ugyanezen büntetéssel sujtj cl 3} 86. czikk azt, cb -Ki cl vámkezelés czóljából hamis árúbevallást állit ki; mig a 81. czikk azon hajóskapitányt, a ki a vámkezelés czóljából szükséges hajórakomány átadását elmulasztja, vagj^ nem pontosan ós nem teljesen állítja ki, pénzbüntetéssel sújtja. A főokmány 92. czikke értelmében ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók a parti hajózás alkalmával elkövetett hasonló cselekményekre. Mindezen büntetendő cselekmények felett a főokmány 102. czikke értelmében a bíráskodást nem marokkói alattvalók felett az illető konzuli bíróságok gyakorolják. A főokmány 19., 25., 84., 86., 87., 91., 92. ós 93. czikkeimegállapítják az előbbi cselekményekből kifolyólag a lefoglalás ós elkobzás lehetőségét, a mely intézkedések a szerződő hatalmak kötelékébe tartozó állampolgárokkal ós hajókkal szemben szintén az illető konzuli hatóságok hatáskörébe van a főokmány értelmében utalva. A főokmánynak büntetőjogi rendelkezéseit és azokat, a melyek velük