Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-224. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az össi-váradvelenczei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
186 224. szám. egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ügy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is két—két példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni; és pedig az állomások, a magasépitmények, az üzleteszközök és a gépészeti berendezés összes terveit azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, avagy a különleges helji viszonyok a szabványoktól való eltérést indokolnák, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszik. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 3°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 60 m.-nél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút mindazon vonalrészeken, hol az külön pályatesttel nem bir, az utak, utczák és terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető uiak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendök; későbbi út-, vagy utczarendezések esetén pedig engedélyes a vasútvonalak fekszinét és a vasút tartozékaiban netán szükséges egyéb áialakilásokat saját költségén egyidejűleg szintén megfelelően megváltoztatni, illetve foganatosítani tartozik. Azon a vonalrészen, a hol a helyi érdekű vasút számára külön alépítmény, illetőleg pályatest létesítendő, ez utóbbinak szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4*0 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2é m. magasságig \ X J2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 172 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Mendennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból
