Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-224. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az össi-váradvelenczei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
182 224 szám. A részvénytársaság megalakításához szükséges- alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvények mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvények mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassák. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy eczímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Nagyvárad s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 23. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasút engedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1830. évi XXXI. törvényczikk 2. §• a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXX 1 . törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és ej pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pálya^ udvarokkal, fel és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távírda-, távbeszélőés villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó, és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
