Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-223. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, azorosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

223. szám. 163 a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút fővonalán 1880, a szentes—tiszaparti szárnyvonalon £50 m., a fábián—zoltántéri szárnyvonalon pedig 920 f. m.. tehát összesen 3050 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a csongrádi, szentesi és orosházai csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Ellenben a fábiáni kiágazó állomáson létesítendő uj fűtő házi vágányok a fenti hosszaságban bentfoglaltatnak. A m. kir. államvasutak Orosháza állomásán — kivéve a mozdony, illetve motorszintelepen fektetendő vágányokat, melyek a 23*6 kg.-os sínrendszernek megfelelő felépitményből állíthatók elő, valamint az ezen állomáshoz való csatlakozástól Szentes felé 300 m. hosszban a helyi érdekű vasút vonalán is elsőrendű vasúti felépítmény létesítendő. Hasonlóan elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőleg készítendők, az ily felépítménybe eső váltók és keresztezések (teljes kitérők) is. Az Orosháza állomáson elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban, valamint az ezen állomáshoz csatlakozó 300 m. hosszú elsőrendű pályarészen ócska, de még teljesen használható állapotban levő sínek, hevederek és alátétlemezek is alkalmazhatók, de az Összes csavaroknak és sinszegeknek, továbbá a közönséges talpfáknak és talpfacsoportoknak, valamint a váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. Az elsőrendű felépítményre nézve a m. kir. államvasutak illető vonalának szabványai mérvadók. A felépítmény minden egyéb vas-, aczél- és faanyaga új anyagból állítandó elő. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyó méterenként 23*6 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság == 2-20 m., vastagság =014 m., alsó szélesség = 0'20 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig =0*14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban: hosszúság = 2*50 m., vastagság = 0'15 m., alsó szélesség = 0-25 m. és felső szélesség = 0-17 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csak is tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetve beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek követelhetők. 21*