Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-223. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, azorosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
223. szám. 157 nyék kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az épitésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépitmények, az üzleteszközök és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatőság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépiiménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Csongrád és Szentes állomások között 5°/oo-el, Szentes és Orosháza állomások között 4°/oo-el, a szentes—tiszaparti szárnyvonalon 15°/oo-el és végül a fábián — zoltántérmajori szárnyvonalon 5°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, a szentes-tiszaparti szárnyvonalon azonban 250 m. ívsugarú kanyarulatok is alkalmazhatók. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképeu megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetve megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi mmister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltaak, s ennek folytán, valanvnt egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesitendő. A töltések -— azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig l 1 /^ vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább i^/a lábas lejtőkkel létesítendők. A Tisza folyó védtöltései között, valamint a holt Tiszaágban a fővonal töltéseinek a legnagyobb árviz fölött levő 1-0 m. magasságig terjedő alsó részei két lábas lejtőkkel állitandók elő, úgyszintén két lábasra készítendők a szentestiszaparti szárnyvonalnak a Tisza árterébe eső pályarészek töltései is. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők.
