Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-223. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, azorosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
146 228. szám. 6. §• Az állami tulajdont képező csongrádi Tiszahidra és feljáróira a vasutüzleti használati jog a jelen engedélyokirat korlátai között és az engedély egész tartamára engedélyesnek díjtalanul biztosíttatik. A hid é* feljárói igénybevételének és a hidhasználat feltételeinek megállapítása iránt engedélyes a magyar királyi állami kincstárral, a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartása mellett, szerződést kötni köteles. 7- §• A magyar királyi államvasutak Orosháza és Csongrád állomásaihoz, valamint a kúnszentmárton —szentesi helyi érdekű vasút Szentes állomásához való csatlakozás az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával s illetve ennek közbenjöttével a kúnszentmárton—szentesi helyi érdekű vasút engedélyesével — a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett— egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közöá vagy együttes (peáge-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertöl előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister.fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 8. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 3,884.000 K, azaz: Hárommilliónyolczszáznyolczvannégyezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 238.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 70.000 korona kihasítandó és készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben, mint tartalék külön kezelendő.
