Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-216. Törvényjavaslat az eger-putnoki helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

216i. szám. 3 A szóban forgó variáns tervezet, illetve az eger-királd-pútnoki vasútvonal főként azért, mert ily módon a királdi kószénbányatelép mintegy évi 3.000 kocsirakományra beesülhető terhiékeinek szállítása biztosítható volt, az eger-vadnai vonalnál tényleg előnyösebbnek mutatkozván, az előmunkálati engedély a tervezett variáns vonalra az 1902. évben, tervezők e részbeni kérelmére szintén kiadatott. Ezen előmunkálati engedély alapján az új variáns vonal az eredetilég tervbe vett iramtól — a felmerült terepnehézségek folytán — eltérően nem Tapolcsánytól, hanem Visnyótól kiágazóan Sátán át Eiráldig megterveztetvén, a megfelelően kidolgozott tervek alapján a visnyó-királd-putnoki vonalrósz közigazgatási bejárása az 1903-ik évben, a helyi érdekű vasút újabb engedélyezési tárgyalása pedig az 1904-ik évben megtartatott. Az emiitett engedélyezési tárgyalás során, valamint a későbbi iratváltások során végül sikerült a tervezők jogutódjával, Wessely Károly szil vasi földbirtokossal az engedélyezési feltételek tekintetében oly megállapodásra jutni, amelyek alapján nevezett földbirtokos a szóban levő vasút megépítésére ós üzletbentartására kötelezettséget vállalt. Az előző tárgyalások folyamán, valamint a későbbi irat váltások során a helyi érdekű vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltóteleire nézve létrejött lényegesebb megállapitásokat a következőkben van szerencsém ismertetni. :

, : ' A tisztelettel ide csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasút a m. kir. államvasutak Eger állomásából ágazna ki és Apátfalván és Királdon át a Magyar Általános Kőszénbánya Rész vénytársulattól kormányhatósági jóváhagyással megszerzett királd-putnoki bányavasut felhasználásával a m. kir. államvasutak Putnok állomásáig vezettetnék. A gőzmozdonyú helyi érdekű vasút hossza 69-5 kilométert tenne ki, szabványos nyomtávval építtetnék s a pálya olykóp rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A helyi érdekű vasúton az annak csatlakozása folytán megfelelően átalakítandó Eger és Putnok állam vasúti állomásokon kívül a következő állomások és megállóhelyek létesíttetnének: 1. Tihamér rakodó állomás .' . . . . . . . . 200 m. hosszban 2. Egervár megállóhely . . ... . . . . . . 70 >> » : 3. Felnémet állomás . . . . " . . . . . . . 290 » » 4. Szarvaskő rakodó állomás ...... . 200 * » • 5. Monosbél vizállomás ^ . . . . .. í '.* .. . / 305 /> » -.: 6. Borsod-Apátfalva állomás ... . . . . . . 290 » » -.; 7: Bükk-Szilvás rakodó . . . . . . . .- .. . . 200 • 8. Visnyó-Dédes vizállomás . . . .. .: . . . . 305 » » ' ' 9. Nekérsem-Sáta állomás . . . . .... . .. . 290. » • » 10. Kiskapud rakodó megállóhely. .... . . . 150. » : »• i Ili Királd vizállomás . . . . . . . . . . . . 305 » » .-( Az eger-putnoki helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 8,200.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 117.986 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 278.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 40 000 korona, külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandó,, i*