Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-222. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagykároly-mátészalka-csapi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

130 222. szám. nek — egymást keresztező haránt gyepszalagok fektetendők, a lejtők termőföld borításának kellő támasztása czéljából. A homoktöltések és bevágások lejtőinek termőfölddel való bőséges beborítására és mennél sűrűbb befüvesitésére különös gond forditandó. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábásnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak t Utésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerü előállítására és fenntartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és" szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokozfassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az leheiségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és müvek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a közponli telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformácziók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deforma.iczióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább 080 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felelt tartandó. Ugy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben