Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-222. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagykároly-mátészalka-csapi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

222. szám. 121 b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithetök, 10 kilogramm és kilométerenként 0-80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométe­renként és 100 kilogrammonként az I. darabárú-esztályban 1 "80 fillér, a II. mér­sékelt darabárú osztályban 1-20 fillér és a terjedelmes árúk után 2-40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsi­rakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díj­tétel mellett szállítandó. Ugyanezen 110 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabvány­súly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalnin fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át. a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7°/ 0-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vas­utakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül' a jelen enge­délyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, külö­nösen kötelezi magát engedélyes: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán leg­alább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alatsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed ; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a magyar királyi államvasutakra ruházza át; és pedig olyképen, hogy ezen forga­lomból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapittatni; 5. hogy a mennyiben a magyar királyi államvasuíakkal való csatlakozó for­galomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a minister kívánatára engedélyes saját illető összdíj­tételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint a mely száza­lékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak Képvh". iromány. 1906—1911. X. kötet. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom