Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-222. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagykároly-mátészalka-csapi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

222. szám. 119 ' 6. §. A magyar királyi államvasutak Nagykároly és Csap állomásához, valamint Záhony megállóhelyhez, továbbá a nyiregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút Mátészalka, úgyszintén nyíregyháza-vásárosnaményi helyi érdekű vasút Vásáros­namény állomásához való csatlakozás az ennek folytán szükséges új éplkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, végül a magyar királyi államvasutak záhony-esapi vonalszakaszának együttes (peage) használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságá­val, illetve Mátészalka és Vásárosnamény állomásokra nézve a magyar királyi államvasutak igazgatóságának közbenjöttével a nyíregyháza mátészalkai s a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaságokkal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatla­kozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költ­ségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket enge­délyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet: viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ily­nemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7- §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,561.000 korona, azaz: Ötmiilióötszázhatvanegyezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére enge­délyes 366.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap­töke) a kereskedelemügyi magyar királyi min : ster a magyar királyi pénzügy­minis térrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 105.000 korona kihasítandó és készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben, mint tartalék külön kezelendő. A tartalékalapba helyezett részvények rendeltetésszerű felhaszüálásukig osztalékban nem részesülnek. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom