Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-221. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a vrginmost-károlyvárosi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

221. szám. 109 is csak akkor ós csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épitós ellenőrzésével megbizott szakközegek által gondosan ós szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek ós kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes ezólokra való használata tekintetében a rá. kir. államvasutak legújabb részletes fel tótfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közmunka és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s, k. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az ópitendő helyi érdekű vasút vonalán 1920 folyóméter állomási mellékvágány létesitóse követelhető, mely hosszba azonban a károlyvárosi csatlakozó állomáson előállítandó uj, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámitva. A magyar királyi államvasutak Károlyváros állomásán, valamint a Károlyváros állomáshoz való csatlakozástól Vrginmost felé 3000 m. hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonalán is elsőrendű vasúti felópitmóny létesitendő. Hasonlóan elsőrendű vasúti felépitménynek megfelelőleg készítendők az ily felépítménybe eső váltók ós keresztezések (teljes kitérők) is. A Károlyváros csatlakozó állomáson elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban, valamint az ezen állomáshoz csatlakozó 300 0 m. hosszú elsőrendű pályarészen ócska, de még teljesen használható állapotban levő sinek, hevederek és alátétlemezek is alkalmazhatók, de az összes csavaroknak és sinszegeknek, továbbá a közönséges talpfáknak éá talpfacsoportoknak, valamint a váltóknak ós keresztezéseknek ujaknak kell lenniök. Az elsőrendű felépítményre nézve a magyar királyi államvasutak illető vonalának szabványai a mérvadók és kötelezők. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- ós keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyó méterenként 236 kilogramm nehéz aczólsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2-20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 020 m., ós végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalék talpfáknál = 0'16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig — 044 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban: hosszúság = 2*50 m., vastagság = 045 m., alsó szélesség — 025 m., ós felső szélesség == 0-17 m. A kitérőkben, valamint a műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, melyek méreteire ós keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felópitmóny többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetve beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak között általában vezórgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsinek követelhetők. Az elrendeléshez képest esetleg egyes fontosabb útátjáróknál a sinszálak