Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

78 185. szám. ausztriai gyárakba kijártak és Ausztriában hitelesítették az onnan beho­zandó árút. A mértékhitelesítő hivatalok szervezete gyakran kisebb-nagyobb változ­tatásokat igényel és még fokozottabb mórtékben áll ez azok elhelyezéséről. Egy-egy vidék gazdasági életének fejlődése, egy-egy uj iparág megerősödése uj mértékhitelesitő hivatal felállitását, meglévő hivatalnak az uj gazdasági központba való áthelyezését, vagy bizonyos korlátoltabb berendezésű hiva­talnak uj vagy minden hitelesítési ágra való berendezését teheti szükségessé. Épen ezért ezek a kérdések törvényben nem szabályozhatók. Ámde ha ez okból a harmadik bekezdés az erre vonatkozó teendőket a kereskedelemügyi minister hatáskörébe utalja is, viszont a második bekez • dés rendelkezése, a melv szerint az állami mértékhitelesitő aivatalok költ­ségéiről az állami költségvetésben kell gondoskodni, az országgyűlésnek bő alkalmat ad, hogy a kereskedelemügyi minister intézkedéseit hathatósan ellen­őrizze. A szakasz utolsó bekezdése a fokozatos hatósági felügyeletet állapítja meg. A mértékügyi intézet szerepéről tüzetes felvilágosítást nyújt a 23. §. indokolása. < A 20. §. első bekezdése az első hitelesítés rendes esetét szabályozza, mig a második iparfejlesztési érdekekből megengedi, hogy a hitelesítés az iparosok költségeire kivételesen a mértékhitelesítő helyisége helyett az illető ipartelepen fóganatosittassék. Ezen intézkedés szükségét igazolja az. hogy gyakran a gyártmány, például az üveg, a hitelesitő hivatalba szállítás veszélyeit és költségeit nem bírja meg ; A harmadik bekezdés az időszakos hitelesítés alá eső tárgyakról intéz­kedik nevezetesen kimondja, hogy az időszakos hitelesítést a hivatalok ván­dorolva teljesitik. Ez az intézkedés, a mely úgy Olaszországban, mint Bel­giumban és Francziaországban már évtizedek óta fennáll, a legczélszerűbb, sőt talán az egyedüli képzelhető módja az időszakos hitelesítés lelkiismeretes végrehajtásának a közönség zaklatása nélkül. Ez a módszer, a hol az a külföldön alkalmazásban volt, mindenütt bevált, mert az utánhitelesitési köte­lezettséggel járó terhek legnagyobbikát, a hitelesitő felkeresé-ét leveszi a közönség vállairól. A 20. >. utolsó bekezdése a javított mértékek hitelesítésének elmulasz­tásáért a javító iparost teszi felelőssé. Ennek kimondása azért szükséges' mert az iparos tudja első sorban megítélni azt, hogy az általa végzett javítás olyan-e, a melynek következ­tében a javított mérték vagy mérőeszköz a 16. §. értelmében ujrahitelesi­tendő-e vagy sem. A 21. §. a fentebb általánosságban előadottakhoz képest szabábyozza a mértékek és mérőeszközök ellenőrzését. A rendőri közegekre csak azt bizza, a mit e közegek különösebb szakértelem nélkül is teljesíthetnek, t. i. annak a megállapítását, vájjon van-e a mórtékeken és mérőeszközökön szabályszerű bélyeg? Viszont a mérőeszköz helyességének szakértelmet igénylő elbírálását és szabálytalanság esetén a megtorlást előkészítő lépések megtételét a mér­tékhitelesítők feladatává teszi. A kihágási bíráskodás természetesen a 37. §-ban megjelölt hatóságok feladata és abban a mértékhitelesitő nem működik közre. A rendőri hatóságok közreműködése teljesen mellőzhető nem volt, mert a mértékhitelesítők egymaguk csekély számuknál fogva az egész ellenőrzési szolgálatot nem volnának képesek ellátni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom