Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

185. szám. lo Ez az intézkedés tehát a nélkül, hogy a mórtókügy egységességét meg­bontaná, mégis gondoskodik a közgazdasági specziális követelmények figyelembe­vételéről és a mértékügynek a szellemi és ipari haladással párhuzamos tovább­fejlesztéséről. Az utolsó bekezdés módot nyújt a törvényhozásnak, hogy kellő ellen­őrzést gyakoroljon és a mórtékügy terén bekövetkezett haladásokról szak­szerű felvilágosítást kapjon. A 2—12. §£-ok sorolják fel a mértékegységek meghatározását, azok elnevezését ós jelzését, ugy a hogy azok a magyar tudományos akadémia, a budapesti tudományos és műegyetem közreműködésével, a tudomány mai állásának megfelelően, megállapittattak. Ezen egységek kiválasztásánál zsinór­mértékül az .szolgált, hogy csak oly egységek állapíttassanak meg magában a törvényben, a melyekre egyfelől közgazdasági életünknek szüksége van ós a melyek másfelől a tudomány mai állása mellett szabatosan meghatároz­hatók ós vitán kivül állanak. Kiemelendő e helyütt az, miszerint az eddigi jogforrásokkal szemben ujitást képez, hogy a 11. §-ban az elektromos mérési egységek is megállapit­tattak, minthogy az elektromos energia mind általánosabbá váló közhasználata folytán az ennek mérésére szolgáló egységek megállapítása égető közszükségletet képez. A 13. §. azon kivételes eseteket sorolja fel, a melyekben a 2—12. fokban megállapított mértékegységek használata a gyakorlati élet követelményeire való tekintettel czélszerűen nem vihető keresztül. Az 1. pontra azért van szükségemért a régi területmértéket használó adókataszter ós telekkönyv a jelen javaslat életbeléptetésére szánt két év alatt nem alakitható át a méterrendszer értelmében. A régi területmértékek használata azonban megszűnik, a mint a jelzett átalakítás megtörtént. A 2 pont a nemzetközi tengeri forgalomban általánosan használt ós nálunk törvény alapján elfogadott mórtékeket a tengerészet nemzetközi jellegére és különleges viszonyaira való tekintettel fentartja. A 3. és 4. pontban foglalt kivétel kögazdasági érdekeket szolgál, mert lehetővé akarja tenni, hogy nemzetközi kereskedelmünk és első sorban kivi­telünk a külföld, például jelentékeny fapiaczunkat képező Nagybritannia eltérő kereskedelmi szokásaihoz alkalmazkodhassak és ekként könnyebben legyen lebonyolítható. A 14. §-ban levő és az új ós a régi mórtékek átszámítására vonatkozó adatok át vannak véve az 1874. évi VIII. törvónyczikkből. Feltótlenül szük­séges volt ezen átszámítás fentartása egyfelől a 14. §-ban megengedett kivé­telekre, másfelől pedig esetleg le nem járt régebbi keletű ügyletekre való tekintettel. II. FEJEZET. A II. fejezet a mértékek és mérőeszközök ellenőrzésének legfőbb esz­közérői a hitelesítésről és az avval kapcsolatos eljárásról intézkedik. A 15. §. értelmében, melynek utolsó bekezdése a hitelesítés fogalmát meghatározza, a hitelesítés gyakorlatilag arra való, hogy a mórtékeket ós mérőeszközöket használó közönség a mértéken, illetve mérőeszközön levő bélyegből első pillantásra megállapíthassa, hogy az olyan-e, a mely ható­ságilag megvizsgáltatott ós helyesnek találtatott ? A hitelesítés czólja tehát a mértékek helyességének ellenőrzése és biztosítása. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom